Cikkek

Lezárult kérdőíves kutatásunk

A kutatásunk során azt a célt tűztük ki, hogy azokat a konkrét beavatkozási irányokat jelöljük ki, amellyel a helyi politikai döntéshozó és civil társadalom hozzá tud járulni a helyi termékek, a helyi védjegyek kialakítása mellett azok menedzsmentjéhez, marketingjéhez, és ezen keresztül a helyi termékek és szolgáltatások minél szélesebb körben történő terjesztéséhez. Primer kutatásunk kutatási kérdését ennek megfelelően úgy fogalmaztuk meg: Milyen rejtett vagy korábban nem kiaknázott humán, társadalmi és üzleti lehetőségek állnak a helyi politikai döntéshozók és civil szereplők számára rendelkezésére, amellyel növelhető a helyi termékek és szolgáltatások előállításának volumene, piaci terjesztése, ezen keresztül pedig a helyi gazdaság fejlesztése? A kutatásban magyar, szlovákiai, romániai és szerbiai válaszadókat, a helyi közösségben, helyi életben aktív szerepet betöltő személyeket (kizárólag civilszervezetek és önkormányzatok, illetve intézményeik munkatársai) kérdeztünk meg, összesen valamivel több, mint 500 főt. Ezt a kutatást kvalitatív adatfelvétellel egészítettük ki annak érdekében, hogy a számszerűsített adatoknak érvényesebben is a mélyére lássunk.

Szakértők: a népesség informáltságában jelentős a lemaradás

A kérdőíves kutatás mellett interjús adatfelvételt végeztünk a helyi gazdaság témakörében jártas olyan szakemberekkel, akik maguk is részt vettek korábbak helyi termékek előállításával, népszerűsítésével és forgalmazásával kapcsolatos programok megvalósításával. A szakértők válaszaiból összességében kiderül, hogy a helyi termékek előállításához, de főleg a terjesztéséhez, marketingjéhez a humántőke nem feltétlenül adott: A megkérdezettek gyakran ütköztek abba a problémába, hogy magától értetődőnek vették, hogy a helyi termékek előállításába és forgalmazásába belefogni szándékozó személyek vagy közösségek egyáltalán nem voltak semmilyen kézműves vagy kertészeti ismeret birtokában, még kisebb településeken sem. A helyi népesség már évtizedekkel ezelőtt elfelejtkezett a kertészeti-kézműves fogásokról, s már rég nem él kultúrájukban a tradicionális gazdálkodás és kézműves tevékenységek kultúrája. Ez azonban, még ha nem várt is, egyáltalán nem meglepő, hiszen a környező országokban már lassan egy évszázada megszűnt úgy a paraszti, mint a kisiparos kultúra, nem csak kis, de nagytelepüléseken is. Ezért a képzéseknek, felkészítési folyamatoknak mindenképp az alapoktól kell elkezdeniük.

A legsúlyosabb helyi problémák: munkahelyhiány, útminőség, elvándorlás

Kutatásunkban, a rugalmas kérdőív kritériumrendszerének megfelelően induktív módon megkérdeztük válaszadóinkat (akik valamennyien a helyi életben aktív szereplők: civilszervezetek és önkormányzatok, illetve intézményeik munkatársai): helyi szinten mely problémákat tartják a legnagyobbnak. Ez alapján arra szeretnénk választ kapni: milyen perspektívából érdemes a helyi gazdaságfejlesztést megközelíteni. A válaszokat elemezve kijelenthetjük, hogy összesítve a négy országban három fő kérdéskör: egy munkaerő-piaci, egy infrastrukturális és egy társadalmi kérdéskör köré csoportosítható. A közös e kérdésekben, hogy nagy, strukturális gazdasági-társadalmi problémákról van szó, ám fontos, hogy hasonló problémákat említettek a válaszadóink, mint amely problémákat a szakértők is gyakran hangsúlyoznak. Az infrastruktúra kérdése ennek kapcsán azonban szembeötlő, hiszen ez egy nem gyakran hangoztatott probléma a helyi településfejlesztési programok és fejlesztési tervezetek kapcsán. Mégis úgy tűnik, hogy a helyi lakók számára egy rendkívüli erősségű problémát jelent, épp akkorát, mint a munkahelyhiány, és összességében nagyobbat, mint az elöregedő helyi népesség, a fiatalok és idősebbek más településre vagy országba költözése. E három nagy probléma-kategóriát a helyi humánszolgáltatások hiánya és rossz minősége: az oktatás és az egészségügy, a közbiztonság fenntartásának a problémája követi a válaszadók spontán említéseit tekintve.

Gazdaságfejlesztésben érdekelt, lelkes helyiek

A kérdőíves adatfelvétel központi kérdése az volt: milyen potenciális humánerőforrások állnak rendelkezésre a helyi szintű gazdaság támogatásához, a helyi kézműves és agrártermékek előállításának és forgalmazásának elősegítéséhez. Ehhez egy kérdéssort állítottunk össze, amely a különböző, helyi termékekkel kapcsolatos problémák megítélésére vonatkozott, illetve arra, hogy a válaszadók potenciálisan (arra az esetre vonatkoztatva, amelyben az adott probléma a válaszadó segítségével megoldható volna) mennyi időt áldoznának szabadidejükből hetente az adott probléma megoldására. Az elemzés fontos megállapítása, hogy összességében az „időfelajánlások” a várakozásokhoz képest magasak voltak, hiszen heti 2-4 óra között ingadozott az érték átlaga, vagyis azt mondhatjuk, a válaszadók havonta körülbelül egy-két teljes napjukat (amennyiben 8 órás munkanappal számolunk) szánnák önkéntes munkára szabadidejükből a közösség egyes problémáinak megoldására – ez meglehetősen magas értéknek számít, hiszen az ideje mindenkinek az egyik legértékesebb kincse. Ennek felajánlott mobilizálása a közösség érdekében mindenképp optimista előrejelzésekre adhat lehetőséget.

A helyi gazdaságfejlesztés iránt társadalmi helyzettől független lelkesedés mutatható ki

Primer kutatásunkban, megvizsgáltuk, hogy a válaszadók (kizárólag civilszervezetek és önkormányzatok, illetve intézményeik munkatársai) iskolai végzettsége a különböző országokban milyen összefüggésben áll a szabadidejükből az adott problémák megoldására „felajánlott” időmennyiséggel. A feltételezés ugyanis az lehet, hogy a magas iskolai végzettségű, kedvezőbb társadalmi-kulturális helyzetben lévők azok inkább, akik szívükön viselik a közösség problémáit, és a legtöbb szabadidővel is rendelkeznek ahhoz, hogy hasonló programokat rájuk, mint humánerőre lehessen építeni. Az eredmények azonban nem csupán, hogy nem mutatják ezt a rosszmájúan feltételezett összefüggést, de sok esetben még ellentétes összefüggéseket is láthatunk. Általánosságban azt mondhatjuk: a középfokú végzettségűek számíthatnak a legkevésbé aktívnak, leszámítva Románia esetét, ahol épp ők ajánlották a legtöbb időt mind az agrár-, mind a kézműves, kereskedelmi és vállalkozói ismeretek terjesztése kapcsán. Az eredmények összességében arra utalnak, hogy megfelelő módszerekkel valamennyi társadalmi réteg és csoport aktivizálható a közös ügyek érdekében, és főként a helyi gazdaság megerősítése ügyében, a későbbi programok során tehát komplex módszerek alkalmazása és a közösségek minden tagjának bevonásával lehet elérni a legnagyobb eredményeket.

Mire jók a helyi termékek?

Kutatásunk szekunder, meglévő adatokat és forrásokat feldolgozó fázisának első lépcsőfokát az jelentette, hogy megállapítsuk, a szakirodalom mit állít a helyi termékek szükségszerűségével kapcsolatban. Ezek alapján a helyi termékek számos előnyét tudtuk felsorolni. Gazdasági értelemben a decentralizáció, a minőségi váltás és a gazdasági innováció témaköré csoportosíthatók az előnyei: A helyi termékek előállítása és forgalmazása felhelyezi a helyi és regionális gazdaságot a nemzetközi gazdaság térképére, becsatornázza a helyi termelőket a nemzetközi kereskedelembe. Ez a kijelentés akkor is igazzá válik, ha nem beszélhetünk egyes helyi termékek nemzetközi forgalmazásától, hiszen azok enélkül is az importált javak konkurenciájaként jelennek meg. Emellett a helyi termékek a piaci fogyasztók szempontjából értelmezett legelőnyösebb tulajdonságát a magas minőség jelenti. Társadalmi előnyei az integráció és az esélyegyenlőség kategóriáiba foglalhatók. Ezek az előnyök leginkább a helyi gazdaság azon aspektusával állnak szoros kapcsolatban, hogy a különböző hatalmasabb gazdasági aktoroknak kiszolgáltatott személyek és társadalmi csoportok saját kezükbe vehetik a helyi gazdaságot, így piaci alapon egyenlíthetik ki a gazdasági rendszer és adott esetben a hiányos állami szociális szolgáltatások által okozott különbségeket. A helyi termékek ökológiai előnyei sem mellékesek: összességében elmondható, hogy a helyben rendelkezésre álló, fenntartható erőforrásokra alapozott termelés és a regionális értékesítés nagymértékben járul hozzá a gazdaság ökológiai lábnyomának csökkentéséhez. A helyi termékek előállítása olyan eszközöket és termelési módokat facilitál, amelyek a rendelkezésre álló eszközöket fenntartható módon használja.

A mezőgazdasági termékeket nem csak termelni kell

Kutatásunk során észrevettük, hogy a helyi termékek alatt a leginkább mezőgazdasági termékekkel foglalkoznak a szakértők. Tekintve, hogy a helyi termékek előállítása elsősorban vidéki térségekhez köthető, azok egy jelentős – de egyáltalán nem kizárólagos – formáját a kertes házas övezetekben, illetve agrárművelés alatt álló területeken előállítható mezőgazdasági eredetű termékek jelentik, a feldolgozottság szinte bármely fokán. A feldolgozás azonban az értékesíthetőség szempontjából rendkívül fontos, hiszen teljesen nyers mezőgazdasági termékekre nincs valódi kereslet, illetve amennyiben van is, csak alacsonyabb áron értékesíthető. A kertészeti-mezőgazdasági termékekkel való kisléptékű foglalatosság így nem áll meg a nyers termékek előállításánál, s ez ki is jelöl három, azonos fontosságú piaci tevékenységet, nevezetesen az 1) alapanyag előállítását, a 2) feldolgozását és az 3) értékesítését. A termelőnek mindhárom vonatkozásban, azon túl, hogy szabályozási feltételeknek kell megfelelnie (lásd példaként a fejezet bevezetőjében hivatkozott szabályokat), különféle releváns kompetenciákkal kell rendelkeznie.

Kézművesség – a helyi ipari termékek

A kutatás szekuder adatelemző részében megállapítottuk, hogy noha sokszor csak a mezőgazdasági kerül az érdeklődés fókuszába, ugyanúgy beszélhetünk ipari termékekről és szolgáltatásokról is. A helyi termékek mezőgazdaságban előállítottak melletti másik nagy csoportját az ipari termékek jelentik, amelyeket általában kézműves, háziiparban (kisebbrészt manufaktúrához hasonlító környezetben) készítenek. A kézműves termékek előállítása – jórészt a népegészségügyi szempontoknak való megfelelés kötelezettségének elmaradása miatt – jogilag alig szabályozott, egyes esetekben csupán bizonyos munkavédelmi előírásoknak kell megfelelniük a kézműves termékek előállítóinak. A termékek forgalmazásának keretei természetesen szintén mikrovállalkozói környezetben történhet, amikor természetesen a szakmai felkészültség mellett a termelőnek magának kell rendelkeznie azokkal az adójogi ismeretekkel, amelyekre nagyobb cégeknél önálló részlegek vagy legalábbis munkatársak szakosodtak.

Helyi szolgáltatások – az új gazdasági korszak zászlóshajói

Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a helyi termékekkel foglalkozó szakemberek a termékek sorába a szolgáltatásokat csak ritkán emelik be: hajlamosak megfeledkezni róluk – főként talán amiatt, hogy a „helyi termék” kifejezés kézzelfogható jószágokra utal – de a helyi szolgáltatások is részét képezhetik a vizsgált, helyi piacon értékesített produktum-körnek. Amellett, hogy az első és második szektor (mezőgazdaság és ipar) termékei megjelenhetnek a helyi és regionális piacokon, ugyanakkora létjogosultsága van a szolgáltatószektornak is, amely alatt – községeknél maradva – a falusi turizmus és vendéglátás, a falusi vendégasztalok nevezhetők meg elsőként (de számos más szolgáltatás is előfordulhat: szépészeti-kozmetikai, egészségügyi, kulturális-művészeti, vagy akár konferencia-szolgáltatások). A helyi szolgáltatások értékesítéséhez jóval hatékonyabb marketingtevékenység szükséges, hiszen ezek túlnyomórészt olyan tevékenységeket takarnak, amelyekért a vendégnek helybe kell érkeznie, aki nem csupán a szolgáltatásért, de egy komplex élménycsomagért érkezik.

Helyi termékek – lehetőségek és akadályok

A helyi termékek magyarországi helyzetét elemezve kutatásunkban megállapítottuk, hogy a helyi termékek piaca Közép-Európában, ezen belül Magyarországon, és Magyarország határterületein is egyre intenzívebb, de terjedésüket több tényező akadályozza. A népszerűséget bizonyítja, hogy a helyi termelői piacok száma az elmúlt 6 évben majd’ megháromszorozódott, az őstermelők és mezőgazdasági kistermelők száma (nagyságrendileg 450 ezer fő) Magyarországon meghaladja az összes, nem őstermelő vagy kistermelő egyéni vállalkozó számát (a KSH 2016-os adatai alapján). Ebből az őstermelők száma mintegy negyedmillió fő Magyarországon, amely az összes létező, bejelentett magyarországi vállalkozás (kb. 1.700.000 db) 15%-át jelenti 2017-ben. Míg azonban Európa más országaiban a kistermelők főtevékenységként, stabil megélhetési forrásként tekinthetnek a „háztáji” gazdálkodásra, addig Magyarországon legfeljebb keresetkiegészítésként gondolhatunk a tevékenységre. Ezt jól példázza az az adat is, hogy a mezőgazdasággal főtevékenységként foglalkozók aránya az összes foglalkoztatott között nem lépi át az 5%-ot és a 140.000 főt. Sok esetben ezek információhiánnyal és a helyi népesség felkészületlenségével magyarázható.

Műhelymunkát tartottunk a helyi termékekről
A műhelymunka témája: A nemzetközi civilszervezeti munkatárs résztvevőkkel együttes nemzetközi problémafeltárás és kapcsolatépítés.
Szeged, 2018.05.28.-30

Az Európai Unió egyik legfőbb célja, hogy ne szoruljon élelmiszerimportra, és e célra hatalmas összegeket költ (főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapokból). A célrendszeren belül megjelenik a mezőgazdasági termelés intenzitásának és fenntarthatóságának növelése éppúgy, mint a helyi közösségekre alapozott élelmiszertermelés, annak érdekében, hogy csökkentsük az élelmiszer-ellátási láncok hosszát, és a helyben elfogyasztott élelmiszer lehetőség szerint a környékről származzon. A helyi fizikai-társadalmi-gazdasági környezetben rengeteg olyan kiaknázatlan alapanyag, erőforrás, lehetőség szunnyadhat, amely kívül esik egy esetleges felülről irányított fejlesztési irányvonal vagy projekt látóteréből. A hálózatépítő workshop célja az volt, hogy a résztvevőkkel közösen feltárjuk a vizsgált településen a helyi gazdasági lehetőségeket és gazdálkodási szokásokat, a kisgazdaságok működését, a gazdasági infrastruktúra hiányosságait, valamint fölmérjük azokat a lehetőségeket az adott településeken, amelyek hozzájárulnak a marketing és menedzsmentlehetőségek javításához, ezen keresztül pedig az egész helyi gazdaság fejlesztéséhez. A műhelymunka nemzetközi (román, szlovák, szerb) civilszervezeti tagok részvételével zajlott.

Háromnapos workshop
A műhelymunka témája: A nemzetközi civilszervezeti munkatárs résztvevőkkel együttes nemzetközi problémafeltárás, kutatási visszajelzés és kapcsolatépítés.
Szeged, 2018.07.02. – 2018.07.04

Noha a helyi termék fogalmának nincs széles körben használt, átfogó definíciója, általában vidéki térségekben előállított mezőgazdasági vagy kézműves termékeket vagy szolgáltatásokat érthetünk alatta, amelyek többnyire őstermelők vagy kistermelők (azaz nem társas vállalkozások) állítanak elő. A hálózatépítő workshop célja, hogy a résztvevőkkel közösen feltárjuk a vizsgált településen a helyi gazdasági lehetőségeket és gazdálkodási szokásokat. A workshop kapcsolatteremtési céllal került megvalósításra a régió egyes települései és közösségei között, amelyek tapasztalatcserével járulhatnak hozzá a későbbi további fejlesztésekhez. A workshop célja ugyanakkor nemcsak a közösségépítés, hanem a legszűkebb értelemben vett fejlesztés is: azoknak a közösségfejlesztési lehetőségeknek feltérképezése és végrehajtása, amelyek hiányoznak a térségben. A műhelymunka nemzetközi (román, szlovák, szerb) civilszervezeti tagok részvételével zajlott.

Háromnapos műhelymunka a helyi gazdasági lehetőségekről
A műhelymunka témája: Problémafeltárás, az elemzés értékelése a szekunder adatfelvételre vonatkozóan és további lehetőségek nemzetközi kontextusban
Szeged, 2018.09.05. – 2018.09.07

Műhelymunkát tartottunk a helyi termékekre szervezett közösségek lehetőségeiről. A műhelymunka nemzetközi (román, szlovák, szerb) civilszervezeti tagok részvételével zajlott. A műhelymunka első napjának a célja, hogy megismerkedhessünk egymással, illetve átfogó képet kapjunk a helyi gazdasági életről és a vonatkozó attitűdökről. Mindezek mellett azt is el kell érnünk a napi műhelymunka végére, hogy feltárjuk azokat az hiányosságokat, amelyekkel a résztvevők a gazdaság vonatkozásában nap mint nap találkoznak, adódjanak azok az adott településen, vagy akár a környéken. A második nap műhelymunkája nem zárt térben hanem a „terepen” történt. A résztvevőkkel bejártuk a települést, körbejárjuk a helyi gazdákat és gazdaságokat, és a gazdálkodók bevonásával feltérképeztük azokat a megoldásokat, amelyeket az adott gazdaságok termékeik értékesítése során használnak, illetve a vonatkozó hiányosságokat is összegyűjtöttük. A műhelymunka harmadik napján a korábban összegyűjtött lehetőségeket és hiányosságokat, valamint a „terepmunka” során föltárt további problémákat és felmerült kivezető utakat összegezzük csoportmunka segítségével.

Helyi termékek, helyi gazdálkodás és menedzsment: workshop
A műhelymunka témája: Problémafeltárás, az elemzés értékelése a primer adatfelvételre vonatkozóan és további lehetőségek nemzetközi kontextusban
Szeged, 2018.09.12. – 2018.09.14

Háromnapos műhelymunkát szerveztünk a helyi gazdaságok közösségi menedzsmentjének helyzetéről és lehetőségeiről. A műhelymunka nemzetközi (román, szlovák, szerb) civilszervezeti tagok részvételével zajlott. A csoportok a mentális térképezés módszerével először elkészítették a környék gazdasági térképét, amely nem csupán keresztmetszeti képet nyújt az aktuális helyzetről, de bemutatja az ötleteket is. A kiscsoportok ezeket a térképeket mutatták be kiselőadások formájában. A kiselőadások anyaga, továbbá az azokra adott reflexiók és felmerülő kérdések alapján a csoport egésze konkrét fejlesztési javaslatokat fogalmazott meg, illetve megvitatták a végrehajtásának feltételeit és lehetőségeit. A műhelymunka harmadik napja a szubjektív élményekről történő beszámolóval végződött. A műhelymunka eredménye azoknak a lehetőségeknek a számbavétele és helyi alkalmazási lehetősége volt, amely segíthet a helyi gazdaság szereplőin és közösségeiken.

Helyi gazdálkodásban rejlő lehetőségek
A műhelymunka témája: Problémafeltárás és az elemzési tanulmány átfogó értékelése a megalapozott politikai ajánláscsomaghoz
Szeged,2018.10.10. – 2018.10.12

A helyi gazdálkodás lehetőségeivel kapcsolatban tartottunk háromnapos workshopot. A műhelymunka nemzetközi (román, szlovák, szerb) civilszervezeti tagok részvételével zajlott. A műhelymunkán azt a kérdést jártuk körül, hogy a kistelepüléseken élő és dolgozó gazdálkodókat hogyan lehetne felkészíteni arra, hogy a 21. századi üzletvezetési és értékesítési lehetőségek felhasználásával a termékeiket nagyobb hasznonnal adhassák el a különböző fórumokon. A műhelymunka első napján ennek megfelelően egyrészt megtörtént a projekt bemutatása, valamint további előadásokban az eddig elért eredmények ismertetése. Ezt követően a résztvevők mutatkoztak be és mutatták be a környék gazdasági problémáit, a környékbeli kisgazdálkodók dilemmáit. A második napon terepmunka keretében térképeztük fel a környék kisgazdaságait, a harmadik nap során pedig kiscsoportokban összegeztük a tapasztalatokat. A műhelymunka eredményeként kialakult képet a további munkák során fogjuk felhasználni.

Műhelymunka a helyi gazdaságról
A műhelymunka témája: Problémafeltárás és a politikai ajánláscsomaghoz tett lépések az elemzés alapján, nemzetközi kontextusban
Szeged, 2018.10.17. – 2018.10.19

Újabb műhelymunkát szerveztünk, amely a helyi gazdasági lehetőségekkel foglalkozott. A műhelymunka nemzetközi (román, szlovák, szerb) civilszervezeti tagok részvételével zajlott. A műhelymunka eredményeként megállapítottuk, hogy a régió kisgazdálkodói általában rendelkeznekk azokkal az ismeretekkel, amei a minőségi kisléptékű élelmiszer-előállításhoz szükséges, legyenek ezek akár feldolgozatlan vagy feldolgozott termékek, gabona, zöldségek, gyümölcsök vagy más élelmiszerek. Sok leendő gazda is van azonban – különösen, ami a fiatalabbakat illeti – akik sok gazdálkodási ismeretnek vannak híján. Ezek azonban az ismeretek, amelyeket – támaszkodva adott esetben a mezőgazdasági tevékenységek és a mezőgazdasági kultúra nagyfokú beágyazottságára a helyi társadalomban – könnyebben pótolhatók. Ami a kihívást jelenti, az viszont nem más, mint a piacra vitel kérdése. A műhelymunka résztvevőivel a három nap során körbejártuk – elméletben és gyakorlatban, a terepen is – azokat a lehetőségeket, amelyek a kitörési pontokat jelenthetik.

Tanulmányúton voltunk Kisvejkén és Szekszárdon
A tanulmányút témája: Lokális identitás szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben
2018.10.01

Az új vidékfejlesztési stratégiákban kiemelt szerep jut az új helyi identitások kialakításának, a lokális kulturális tradíciónak, a helyi fejlesztési forrásoknak, a lokális tudásnak. A helyi fejlesztésben más, új szerepet kap a helyi örökség, a tradicionális konyha és élelmiszer, a helyi látványosságok, hagyományok, népszokások, vagyis a helyi kultúra. A felzárkóztatás, a helyi gazdaság erősítésének egyik Európai Unió-szerte gyakorlott megoldása a helyi gazdaság támogatása azzal, hogy a tradicionális és újszerű helyi termékek előállítását és forgalmazását népszerűsítjük. A tanulmányúton olyan helyeket kerestünk föl, ahol modern megoldásokkal és szociális érzékenységgel történt a helyi termékekbe való valamilyen típusú beruházás, amely ezáltal a helyi gazdaság megerősödéséhez járul hozzá. Így jártunk Kisvejkén gyümölcsfeldolgozóban, Szekszárdon egy megváltozott munkaképességűek által működtetett étteremben, és egy helyi borászatban is. A tanulmányút nemzetközi (román, szlovák, szerb) civilszervezeti tagok részvételével zajlott.

Tolnai tanulmányút
A tanulmányút témája: Helyi kultúrára építő közösségi marketingtevékenység és gazdaságfejlesztés
2018.10.05

A tanulmányút célja az volt, hogy a résztvevők olyan, helyi termékekkel foglalkozó közösségekkel találkozzanak, amelyek valamilyen szempontból jól alkalmazzák a helyi erőforrásokat és az értékesítési, marketinglehetőségeket a helyi termékek forgalmazása során. Kisvejkén egy gyümölcsfeldolgozással foglalkozó szociális szövetkezetet látogattunk meg, amelynek célja munkanélküli és szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. Szekszárdon az Ízlelő családbarát éttermet látogattuk meg, amelynek a profitszerzésen túi célja, hogy képzést és munkahelyet biztosítson fogyatékos embereknek, elősegítve ezzel társadalmi integrációjukat, minél több embernek bizonyítva képességeik sokszínűségét. A tanulmányút zárásaként egy borászatot látogattunk meg, ahol a helyi márka kialakításának és a területi márka kialakításának fontosságát ismerhettük meg, és még kóstolásra is lehetőséget kaptunk. A tanulmányút nemzetközi (román, szlovák, szerb) civilszervezeti tagok részvételével zajlott.

A ruzsai szociális szövetkezetek meglátogatása
A tanulmányút témája: Könnyűipari termelési formák a szociális szövetkezetekben
2018.09.24

A tanulmányút során olyan szociális szövetkezeteket keresünk fel, amely példaértékű lehet a kistelepüléseken helyi gazdaságának közösségi működtetése és fejlesztése szempontjából. A tanulmányút célja ugyanakkor nem elsősorban a jógyakorlatok gyűjtése volt, hanem a szakmai kapcsolatépítés is, főként más, olyan szervezetek irányában, akivel szívesen együttműködne a projektmegvalósítás a későbbiekben, vagy akikre később esetleg támaszkodni lehet. A tanulmányút során Ruzsa két szociális szövetkezetét látogattuk meg Ruzsán, valamint a szegedi főhadiszállásukon. A szövetkezetek vezetői bemutatták azokat a módszereket, amelyekkel Nyugat-Európába exportált, piacképes könnyűipari termékeket tudnak előállítani úgy, hogy mindeközben nemcsak bevételretesznek szert, hanem hozzájárulnak úgy a helyi gazdaság fejlesztéséhez, mint a szociális felzárkóztatáshoz.

Tanulmányút szociális szövetkezetekhez
A tanulmányút témája: Gazdasági bevétel és elkötelezettség a szociális szövetkezetben
2018.09.28

Hogyan lehet kistelepüléseken a helyi gazdaságot bevételorientált módon, úgy fejleszteni, hogy a társadalmi felzárkóztatáshoz is hozzájárulunk? Tanulmányutunk során erre a kérdésre kerestük a választ a ruzsai Ibela Könnyűipari és Kereskedelmi Szociális Szövetkezet, valamint a szintén helyi, de szegedi központú Colortextil Szociális Szövetkezetet meglátogatásával. Az előbbi szövetkezet 2017-ben alakult. Egy több évtizede működő, de anyagilag nehéz helyzetbe került családi varroda tovább üzemeltetését, a munkahelyek megtartását tűzték ki célul. Jelenleg a fő tevékenységük a felsőruházat gyártása. A Colortextil Szociális Szövetkezet társadalmi vállalkozás, célja a társadalmi célokon túl az igényes mintás szövetkínálat szélesítése; vezetőjével Szegeden találkoztunk, aki bemutatta a szövetkezet lehetőségeit és a helyi gazdasági élethez való hozzájárulását. Az egynapos tanulmányutat közös vacsora zárta, amelyen a meglátogatott szociális szövetkezetek gyakorlatának helyi gazdasági implikációit összegeztük.

Nemzetközi partner bevonásával gazdagodott a projekt

A projekt nemzetközi szkópjának megteremtése érdekében több országból származó partnereket vonunk be a projektbe. Az első együttműködő szervezet Románia irányában biztosít nemzetközi kapcsolatokat a projekt számára. A Hargita Megyéért Egyesület 2002 óta működő szervezet, amelynek célja olyan programok, illetve projektek lebonyolítása, amelyek által javulhat a megye lakosságának életminősége. Mindezekben az egyesület együttműködik Hargita Megye Tanácsával és több civil szervezettel. Céljuk, hogy kihasználják a pályázati lehetőségeket minél több forrás bevonásával. Az Egyesület – amint azt a neve is mutatja – a megye érdekében fejti ki tevékenységét, több területen, például a helyi termékek népszerűsítése terén.Mivel a szervezet tehát gazdag tapasztalatokkal és kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik a helyi termékek promotálásában, így együttműködésük gyümölcsözőleg fog hatni a projektcélok eléréséhez.

Újabb nemzetközi partnerrel kötöttünk megállapodást

A szerbiai partnerünk tovább bővíti a projekt nemzetközi jellegét, a partner kapcsán EU-n kívüli partnerrel is rendelkezünk már. A ‘Regionalno Udruženje Građana „Ludašpusta” elsősorban az alföldi-vidéki térségek közösségfejlesztésével foglalkozik, ezen a téren képes emelni a projekt látóterének összetettségét. A Ludaspuszta Térségi Társulás 2006-ban alakult a kistérségk fejlesztése és hagyományainak őrzése céljából. Főleg abból a kiindulópontból jött létre a kezdeményezés, hogy sikerüljön helyben megoldani a falusi emberek gondjait. A szervezet ennek keretében nyitotta meg Hajdújáráson a napi 8 órában működő tanácsadó irodáját. Egy alkalmazottal és két állandó önkéntessel alapfeladata a hozzájuk betérő falusiaknak segítséget nyújtani. Az iroda rendelkezik a munkához szükséges alapfelszereléssel és a terepi munkához szükséges eszközökkel is. A szerbiai partner csatlakozása a partnerség gazdasági-társadalmi kapcsolatainak bővülésére is pozitív hatással lesz.

Bővül a projekt nemzetközisége

Újabb romániai partnerrel bővült a projektmegvalósítás. Az ‘Unlimited Mentoring Pentru Orientare ?colară ?i Profesională Egyesületet’ 2013-ban alapították Nagyváradon azzal a szándékkal, hogy segítsék a nagyváradi, partiumi magyar közösség fiataljainak érvényesülését és helyben maradását. Az elmúlt 10 évben gyümölcsöző szakmai kapcsolatokat alakítottak ki és ápolják a régióban működő középiskolákkal, a Partiumi Keresztény Egyetemmel és a Nagyváradi Egyetemmel. Mentoráltjaik életútját követve a szervezet ma már nem kizárólag a közép- és felsőoktatásban tanulók boldogulását segíti, hanem pályakezdő fiatalokét is. A mentoráltakkal való együttműködés során kiemelt hangsúlyt helyeznek a nemzeti és helyi identitásra, a hagyományokhoz való viszonyulás dilemmáira.A szervezet tapasztalatokkal rendelkezik a közösségfejlesztésben, így együttműködésük gyümölcsözőleg fog hatni a projektcélok eléréséhez és a nemzetközi gyakorlatok terjesztéséhez is hozzájárul.

Ismét új partner csatlakozott a projekthez

A szlovákiai, párkányi székhelyű Regionális Fejlesztési Ügynökségünk egy a Szlovák Regionális és Fejlesztési Minisztérium egységesített hálózatába tartozó ügynökségei közül. Jelentős partnerük és munkatársuk a Nyitrai Kerület. Az ügynökség 2004. április 15-én alapíttatott azzal a céllal, hogy intézményes eszköze lesz a regionális fejlesztésnek és szervezi és irányítja a regionális fejlődésre összpontosító szubjektumokmunkáját a következő területeken: gazdaság, kultúra, tudomány, iskolaügy, környezetvédelem, határon átnyúló együttműködések. A társulás alapítói: Déli Régió – falvak társulása, Udvard és Vidéke Községek Társulása, Párkány város, Jvő 200 Alapítvány, Kürt 1075 Kft., Párkány és Vidéke Kultúrális Társulás, Vadas Kft. Működésük földrajzilag behatárolt területei: Párkány és Vidéke, az Érsekújvári járás, valamint Léva járás egyes részei és Észak – Komárom. A szervezet kiváló kapcsolatokat ápol a helyi gazdasági szereplőkkel, kapcsolatokkal rendelkezik a régió kistermelői irányában is, ezért a projektben való részvétele a teljes projekt sikerét szolgálja majd.

Megkezdődött a kutatási eredmények továbbgondolása

A projekt keretében összefoglaltuk azokat a kutatási eredményeket, amelyek meghatározzák az ajánlásgyűjtemény összeállítását. A survey adatfelvételünk célcsoportját társadalmilag aktív helyi szereplők, főként tág értelemben vett helyi politikusok és civilek képezték. Az ő aktivitásuk rendkívül magas volt, átlagosan akár havi két, sőt akár 3-4 munkanapnyi időt is rászentelnének szabadidejükből a helyi gazdaság egyes problémáinak megoldására. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy például a munkaerőpiaci helyzethez képest a helyi termékek erősítése csak másodlagos erősségú problémaként jelennek meg a válaszadók szemében. Azzal ugyanakkor, hogy a helyi gazdaság támogatása közvetetten és közvetlenül is hozzájárulhat a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet javításához, már szintén egy kulcskérdésnél tartunk, és a helyi gazdaság támogatása a munkaerőpiaci helyzeten való változtatás eszközeként is előlép, nem csupán önmagában vett problémaként, vagy a kereslet problémáinak oldaláról.

A kutatási eredmények beépítése az ajánlásgyűjteménybe

A kutatási eredmények sok aspektusát fogják át a helyi gazdasági életnek, a fontosabb megállapítások megjelennek az ajánlásgyűjteményben is. A kutatás eredményei alapjén megállapítottuk ugyanis, hogy az iskolázottsági és jövedelmi helyzet érdemben nem befolyásolja azt, hogy ki mennyi időt szánna egyes problémák megoldására. Hasonló a helyzet az életkor vonatkozásában is, bár itt enyhe, alig releváns csökkenő tendenciát tapasztaltunk. Valamennyi társadalmi csoport potenciálisan becsatornázható a helyi gazdaság támogatására. Kutatásunk transznacionális perspektívában történt: arra is kíváncsiak voltunk, mennyire egységes a különböző helyi problémák megítélésében, valamint az ezek megoldására szánt idő tekintetében a régió. Összességében azt találtuk mind a kvalitatív (rugalmas kérdezés), mind a kvantitatív munkarészekben (zárt survey), hogy a problémakörök nagyon hasonlóak, noha hangsúlyeltolódások léteznek. Összességében azt találtuk, hogy a Magyarországon élők valamivel még aktívabbnak mutatkoznak az átlagnál a helyi gazdaság támogatására szánt „felajánlott” idejük tekintetében.

Szakértői vélemények megjelenése az ajánlásgyűjteményben

Fontosnak tartjuk, hogy a kérdőívben megkeresettek mellett a szakértői vélemények legfontosabb megállapításai is megjelenjenek az ajánlásgyűjteményben. Az egyik legfontosabb, az ajánlásgyűjtemény összeállítására is meghatározó hatással bíró megálapítás, hogy a legfőbb problémát a szakértők nem a kulturális hiányosságokban vagy magával a termékelőállításban, hanem annak forgalmazásával kapcsolatban látják. A helyi termelőknek nagyon nehéz megtalálni a piacukat, és ennek nem a képességek vagy a képzettség hiánya, hanem az erőforráshiány a fő oka. Akikről beszélünk, azok magántermelők vagy családi vállalkozások, akiknek távolról sincs meg a globális vagy akár országos cégeknek meglévő kereskedői kapcsolathálója. Így a forgalmazás a helyi termékelőállítás valódi szűk keresztmetszete. Azonban az internet hatalmas előnyt jelenthet ebben a versenyben, hiszen közvetlenül lehet összekötni termelőt és fogyasztót, amennyiben a bizalom valamilyen formában (visszacsatolások, minőségbiztosítási rendszer, stb.) beépítésre kerül a rendszerbe.

Megterveztük az ajánlásgyűjteményt

A prokekt során kifejlesztendő ajánlásgyűjteménytől várt tartalmi követelmények, illetve az elképzelt struktúrája kapcsán fogalmaztunk meg kívánalmakat: olyan szempontokat, amelyeket az összeállítása során mindenképp követni szándékozunk. Meghatároztuk, hogy az ajánlásgyűjtemény a helyi termékek előállításával, értékesítésével, népszerűsítésével kapcsolatos jó gyakorlatokat mutatja majd be, az írás egyfajta jó gyakorlat-gyűjteményként kíván szolgálni. A bemutatott jó gyakorlatok az alábbi elméleti kérdésre kívántak valamilyen módon gyakorlatorientált választ adni: „Milyen rejtett vagy korábban nem kiaknázott humán, társadalmi és üzleti lehetőségek állnak rendelkezésére, amellyel növelhető a helyi termékek és szolgáltatások előállításának volumene, piaci terjesztése, ezen keresztül pedig a helyi gazdaság fejlesztése?”Úgy véljük, hogy az ajánlásgyűjtemény így képes lesz mind a szakértők, mind a laikusok számára kiindulópontként szolgálni arra, hogy hogyan és milyen tartalmi elemekkel érdemes a helyi termékekre fókuszáló közösségeket létrehozni és működtetni.

Az ajánlásgyűjtemény céljai

Összefoglaltuk, hogy az ajánlásgyűjtemény milyen céloknak kíván megfelelni, és ennek mentén milyen csoportokhoz kíván szólni. A szolgáltatás célcsoportját helyitermék-fejlesztéssel, közösségfejlesztéssel foglalkozó állami, járási, helyi intézmények, civil vagy egyházi szervezetek szakemberei jelentik. A kötet által megszólítani kívánt legfontosabb elsődleges célcsoportot azok a helyi közösségek képezik, amelyeken belül egyes szereplők aktuálisan vagy potenciálisan tradicionális vagy új helyi termékek előállításával és forgalmazásával foglalkoznak vagy kísérleteznek. A helyi közösségeken belüli szereplők feltérképzésével, a helyi közösségen belüli társaságok facilitátori, közösségszervezői munkájának megismerésével az a cél, hogy tapasztalatokat nyújtsunk át az általuk alkalmazott jó megodásokról, illetve a körükben terjesszük is ezeket a megismert tevékenységi megoldásokat, a felmerülő problémákra ajánlott lehetséges megoldási javaslatokkal egyetemben.

Az ajánlásgyűjtemény struktúrája

A projekt keretében fontos volt megállapítani, hogy az ajánlásgyűjteményt az áttekinthetőség és annak érdekében, hogy átfogóan mutassa be a helyi termék promóció egyes elemeit, milyen struktúrában kerüljön megszerkesztésre. A helyi gazdaságfejlesztési, illetve helyi termék jó gyakorlatokat nagyon sokféleképpen csoportosíthatjuk. A termékek feldolgozottsága, komplexitása szerint, a gyakorlat területi kiterjedtsége, hálózatosodása szerint. Az alábbi dokumentumban csoportosítási szempontnak a „promóció típusát” választottuk, tehát megkülönböztettünk közvetlen és közvetett promóciót, azon belül pedig számtalan altípust. A csoportosítás áttekinthetőbbé teszi a rengeteg gyakorlatot, azonban több esetben is egy-egy gyakorlat több csoportba is sorolható lenne, hiszen például egy termelői piachoz kapcsolódhat termékvédjegy és klaszter is, míg egy biogazdaság fenntarthat egyszerre dobozrendszert és webshopot is. A környezetvédelmi, vidékfejlesztési és egészségügyi szempontokat követő helyi termék gyakorlatok között több olyat is találunk, ahol egy-egy helyi csoport szociális, társadalmi integrációja is prioritásként szerepel.

A termelői piacok sikere a helyi közösségfejlesztésben

A projekt keretében megvizsgáltuk és bemutattuk a helyi termelői piacok sikerét a helyi gazdaság- és ehhez kapcsolódó közösségfejlesztésben. Összefoglalóan megállapíthattuk, hogy termelői piac a helyi termékek értékesítésének hagyományos, és egyben ma is nagyon népszerű formája. A szokványos piacoktól eltérően a termelői piacokon az árusítóknak szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük, amelyeket a piacszervezők határoznak meg. A részvétel kritériuma lehet a piac helyszínétől való távolság, a vegyszerek használatának kizárása vagy a kisléptékűség. Az alternatív piacokkal kapcsolatos legnagyobb kihívás az jelenleg is az, hogy ezek a piacok termékeik magas ára miatt csak a társadalom bizonyos rétegeit tudják megszólítani, és a többségi társadalom kiszorul ezen termékek fogyasztásából. Ebben az esetben a középút megtalálása és ösztönzése lehet megoldás, tehát a „luxus” piaci termékek, és az alacsony minőségű tömegtermékek közötti középkategóriás termékek megjelenésének ösztönzése.

Felmerülő problémák a helyi termelői piacokkal kapcsolatban.

A projekt keretében megállapítást nyert a termelői piacokkal kapcsolatos egyes negatívumok léte, amire a helyi közösségeknek érdemes reagálniuk. Az elmúlt évek problémája volt, hogy a társadalomban már tudatosodott, hogy a helyi és vegyszermentes termékek egészségi, környezeti és társadalmi szempontból is értékesek, ezért a piacokon gyakran félrevezették a vásárlókat. Gyakran előfordult és előfordul, hogy sok termék a nagykereskedelemből jut vissza kisvállalkozókhoz, akik helyi termékként értékesítik azokat. E problémára is reagálva új típusú piacok jelentek meg, elsősorban Budapesten, Budapest jobbmódú agglomerációjában, illetve vidéki nagy- és középvárosokban. Ezeken a piacokon a piacszervezők szigorúbb szűrési feltételekkel, részvételi szabályokkal próbálták kiszűrni a nem autentikus helyi termelőket, őstermelőket, biotermelőket. Számos ilyen alternatív piac nagyon népszerűvé vált a környezettudatos családok körében, a jó minőségű, egészséges termékek szeretete mellett megjelent a piacozás, mint hétvégi program és életérzés.

A Liliomkert közösségi piac példája

Az ajánlásgyűjteményben nemcsak általánosságban foglalkozunk a helyi termék közösségek egyes aspektusaival, hanem konkrét példákat is bemutatunk jól működő gyakorlatokra. Az első ilyen példa a Liliomkert volt. A Káptalantótiban működő Liliomkert mind a tudatos helyi termék-fejlesztés, mind az alternatív piacokhoz kapcsolódó életérzés kialakításában úttörő szerepet játszik. A piacon vásárlók nem csak a termékek miatt, hanem az egyedülálló Balaton-felvidéki táj, illetve az emberléptékű piac hangulata, életérzése miatt látogatnak a helyszínre. A Káli-medencébe látogató vendégek nem csak a piacon vásárolnak, hanem a térségben szállnak meg, ott ebédelnek, így jelentős forgalmat generálnak más helyi gazdasági-turisztikai ágazatok számára is. A Liliomkert 2007 óta működik termelői piacként. A termelők célja volt, hogy termékeiket kiszámíthatóbb módon és tisztességes áron tudják értékesíteni, hiszen a környéken nem volt olyan rendszeres piac, ahol magas minőségű, egyedi termékeiket értékesíteni tudták volna. A Káli-medencében viszont adottak voltak ezek a feltételek.

A Liliomkert sikerének titka

Az ajánlásgyűjteménybe került Liliomkert-példája több aspektusból is követendő lehet. A piac hosszú évek óta sikeresen, nyereségesen működik.A piacon megforduló társadalmi réteg szívesen áldoz pénzt, energiát a környezeti, társadalmi fenntarthatóságot szem előtt tartó kezdeményezésekre. Nem csak Káptalantótira, vagy a Káli-medencére, hanem az egész Balaton-felvidéki térségre jellemző, hogy sok magyar vidéki térséggel ellentétben sikeresen alakított ki magának egy egyértelmű, szerethető arculatot. A térség sikeres brandépítése évről évre több érdeklődőt vonz, ami pedig egyre több kisléptékű kezdeményezést tud eltartani. A Liliomkert piacon elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket árulnak. A palettán megtalálhatók a gyümölcsök, zöldségek, tojás; feldolgozva sajtok, lekvárok, mézek, szörpök, borok, kalácsok, teák, de hamar megjelentek a kézműves termékek is, így széles termékportfólióval várják a vásárlókat.

Városba utazó helyi termékek

Sokféle megoldás létezik a helyi termék kereskedelmére; a Szimpla Háztáji Piac arra számít jó példának, hogy a fővárosi közönséget hogyan lehet érdemes megszólítani. Budapest legfiatalosabb állandó őstermelői piaca ugyanis a Szimplakerti Háztáji Piac. A piac vasárnap délelőttönként tart nyitva, körülbelül ötven árus kínálja portékáit. Az árusítás mellett kulturális, szakmai és gyermekprogramok is színesítik a palettát. A sokszínűséghez hozzájárul, hogy Budapest VII. kerületében található Szimpla Kert mostanra számos profillal rendelkezik. A helyszín Budapest egyik első és egyik legismertebb romkocsmájának ad otthont, de egyre több budapestinek már a vasárnapi háztáji piac jut eszébe a Szimpláról. A piacszervezők elmondása szerint a termelőket és termékeiket rendszeresen ellenőrzik, illetve stratégiájukban fontos szerepe van, hogy hosszú távra válasszanak partnereket. A látogatók között jelentős számban vannak a budapesti belvárosban élő, középosztálybeli környezettudatos fiatalok és kisgyermekes családok.

A szolgáltatásbővítés példája a Szimpla esetében

A Szimplakert Háztáji Piac sikerét nagymértékben magyarázza a komplex szolgáltatások jelenléte. A vásárlás mellett civil szervezetek programjain lehet részt venni, de a gyermekfoglalkozások is rendszeresek. Minden vasárnap élő zene, jazz-, világ- és népzenei zenekarokat lehet a helyszínen meghallgatni. A Közös Lábos program keretében, minden alkalommal más civil szervezet képviselői főznek a piacon kapható alapanyagokból. Húsos és vegetáriánus étel is készül, amit adományért cserébe lehet megkóstolni. A civil szervezetek mellett cégek, baráti társaságok is jelentkezhetnek a programba, ha szeretnének egy általuk választott civil szervezetet támogatni. A színvonalas termelői piaci kínálat mellett egy teljes szombat délelőtti programot is kínálnak az érdeklődőknek. A piac szervezői felismerték azt az igényt, hogy a termelői piacra járók nem csak a termékek miatt, hanem sokkal inkább azért járnak piacolni, mert ez egy közösségi program, egy életérzés is egyben. A piacon vásárlók számára a Szimplakert azt az élményt adja, hogy társadalmilag felelős tevékenységekben vehetnek részt már a hétvége legelején.

Az ökológiai tudatosság szerepe a termelői piacokon

A termelői piacok vásárlóinak a minőségi élelmiszerek beszerzése, vagy épp a szórakozás mellett a környezeti fenntarthatóság is fontos szempont, és erre jó példát szolgáltat a budapesti Csörsz utcai biopiac. Az ökopiacon magyar és külföldi biotermékeket is árusítanak. A kínált bio termékek minőségbiztosítását a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szakemberei végzik. Az árusok gyakran osztoznak egy-egy árusító helyen, így a piacon árusítók száma megközelíti a százat. A kínálat rendkívül széles: vegyes zöldség és (déli) gyümölcs, (kecske) tej, túró, tejföl, sajtok, méz, füstölt- és tőkehús, valamint további húsáru, lekvárok, ivólevek, csírák, import csomagolt biotermékek, szárazélelmiszer, minimális mennyiségben kozmetikumok, savanyúságok, savanyított termékek, továbbá kézműves termékek, könyvek, kiadványok kaphatóak. A piacon kézműves termékek is színesítik a kínálatot. Amellett, hogy a Csörsz utcai biopiac Budapest, és egyben Magyarország legnagyobb kínálatot nyújtó biopiaca, számos hétvégi program áll rendelkezésre a piacra látogatók számára.

Nem csak offline piacok léteznek

Az ajánlásgyűjtemény összeállításakor különös figyelmet szentelünk az online értékesítési lehetőségekre is, amelyek lehetőséget adnak a helyi közösségek széleskörű marketingjére és kapcsolatépítésére is. A helyi termékek online értékesítése leggyakrabban webáruházakon keresztül történik. Több magyarországi projekt esetén is jellemző, hogy a webáruház a helyi gazdaságfejlesztési program csak egy pillérét képezi, hiszen az online értékesítés jó komplementer tevékenység, azonban önmagában ritkábban tud rentábilis lenni, mintha más tevékenységekkel egészül ki az adott projekt. Az online értékesítésnél a környezeti szempontok mellett gyakran megjelenik a szociális integrációs funkció is. Ilyen esetben a termékek előállítását jellemzően egy nonprofit kft., szociális szövetkezet vagy alapítvány keretei között hátrányos helyzetű, esetleg megváltozott munkaképességű helyi lakosok végzik. Ezek a projektek egyben reagálnak helyi környezeti és társadalmi kihívásokra.

A helyi termék adatbázisokról

Amellett, hogy a helyi termelői közösségüknek lehetőségük van saját online értékesítési fórumokat nyitni és szervezni, azt is megállapítottuk az ajánlásgyűjtemény összeállítása során, hogy a meglévő és felülről szervezett rendszerekhez való csatlakozás is előremutató lehet, noha csak az előbbivel párhuzamosan, és nem azt helyettesítve. Ilyen lehetőséggel szolgálnak a helyi termékek online értékesítésének közvetett módját jelentik a helyi termék adatbázisok. Az ilyen adatbázisok nagy előnye a termelők nagy elemszáma és a könnyű kereshetőség. Ellenben gyengeségük, hogy az online vásárlási lehetőséget nem kapcsolják a rendelkezésre álló adatbázisokhoz, illetve, hogy az adatbázisok frissülése gyakran lassú. Ennek ellenére ezek az adatbázisok kiválóak arra is, hogyha egy társaság egy adott magyarországi térségbe utazik, a térség termelőit kigyűjtve fel tudják keresni őket és az ott-tartózkodás idejére helyi termékeket beszerezni.

Amikor a helyi termék szociális célokat szolgál: A BRIDGE prokekt

Az ajánlásgyűjtemény kidolgozása során megállapítást nyert, hogy a helyi termékkereskedelem rendkívül fontos szociális célokat is szolgál, és ennek ékes példáját jelenti a tanulmányozott BRIDGE projekt. A Bridge projekt a csereháti térség hátrányos helyzetű roma lakosságát támogatta abban, hogy a projekt keretében tanult szakmájukban munkához jussanak. Az újdonsült mesteremberek portékáit webáruházon keresztül lehetett megvenni, így a webáruházból rendelők egyúttal hozzájárultak a borsodi romák munkához jutásához és megélhetéséhez. A program keretében a képzési és foglalkoztatási elemek összekapcsolódtak a háztartások energiahatékonyságának javításával, az épületek felújításával. A projekt két pillérre épült, egy képzési és egy foglalkoztatási szakaszra. A képzés során aktív korú, tartósan munkanélküli romáknak nyílt lehetőségük a térségben hiányszakmának számító mesterségek kitanulására. A célcsoport kiválasztása során fontos szempont volt, hogy különböző képzettségű, motivációjú résztvevők dolgozhassanak együtt.

A helyi termék online kereskedelmének egyik zászlóshajója: a Bioszentandrás

A BioSzentandrás termékportfólió kifejezetten jó példaként állhat mindazok előtt, akik egy régió termékeire és kistermelői közösségeire koncentráló helyi gazdaságfejlesztési tervekkel rendelkezik. Az abaúji körülbelül 400 fős lakosságú Hernádszentandrás néhány év leforgása alatt BioSzentandrássá, egy virágzó ökológiai gazdasággá vált, ami jelentősen meghatározza a kistelepülés életét. Az infrastrukturális bővülés mellett a Bioszentandrás gazdaságának vezetői törekedtek és törekednek arra, hogy Bioszentandrást egyedülálló, jól ismert márkává fejlesszék. A termékpolitika része a partnerekkel való egyeztetés a termékfejlesztésről. A gazdaságnak továbbá önálló értékesítési rendszere van, a partnerek között pedig szerepelnek éttermek, hotelek, bevásárló közösségek, de szállítanak a terményekből a helyi közétkeztetésbe is. A hernádszentandrásiak energiát fordítanak a helyi lakosság, a helyi diákok szemléletformálására is. Mezőgazdasági szakmai gyakorlat keretében diákok érkeznek a kertészetbe és a feldolgozóüzembe, hogy megismerjék és elsajátíthassák a gazdálkodás alapjait.

A BioSzentandrás pályázati tevékenysége

A BioSzentandrás példája azt is mutatja, hogy helyi termék-kereskedelemre szakosodott közösségek nemcsak a termékeik értékesítéséből számíthatnak bevételre, hanem a folyamatos fejlődésüket nemzeti és nemzetközi alapok is támogatják. BioSzentandrás az évek során több EU-s pályázati forrást nyert el, illetve a közfoglalkoztatási program erőforrásait is becsatornázták a projektbe. A tudatos márkaépítés és piackutatás és rendszeresen elemét képezi a munkának. A „BioSzentandrás, mint egy nagy család” szlogenű nonprofit vállalkozás 2013-ban Európai Innovációs Díjban részesült. Két évvel később a projekt döntős volt az Európai Befektetési Bank által meghirdetett Szociális Innovációk Európai Versenyén. A gazdaság számára az aktuális kihívást az jelenti, hogy új területeket vonjanak be a biogazdálkodásba, így a jövőben a térség más települései is bekapcsolódhatnak majd a biotermelésbe. A másik kihívás, hogy a minőséget tudják tartani a mennyiség növekedésével.

Újabb online piacot térképeztünk fel

Ismét bővült az ajánlásgyűjtemény, egy új online kereskedési platform példájával. A termelotol.hu Magyarországon a legnagyobb adatbázissal rendelkező felület. Az oldal használata, a regisztráció, mind a termelők, mint a látogatók részére ingyenes. Keresni lehet a termelő neve, megye, település és a termék-kategória alapján. A termelotol.hu földrajzilag nem szűkíti a tevékenységét, egész Magyarország területéről találhatunk termelőket. A honlap hármas tagolású: termelők keresésére, a termelők ajánlására és a gazdák regisztrációjára is lehetőség van. A termelotol.hu csak mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szerepeltet: húskészítmények, zöldségek, gyümölcsök és készítményeik, pékáruk, tejtermékek, gabonatermékek, virág stb. Az adatbázis sokszínűségének következtében a kínált termékek is meglehetősen széles spektrumon mozognak. A termelotol.hu előnye, hogy nagyon sok termelő elérhető, viszont pont emiatt rendelésre nincs lehetőség.

Beszállítók lehetősége egy chilis példán keresztül

Több platform igyekszik online kereskedési lehetőséget teremteni a fogyasztóknak úgy, hogy helyi termelőknek ad lehetőséget beszállításra. A magyar kézműves termékek között 2011-ben jelent meg a Chili Hungária Manufaktúra. Prémium minőségű, saját gazdaságban termelt zöldségeket használnak alapanyagnak. A manufaktúrában ötvözik a hagyományos technológiákat és ízesítéseket kortárs innovációkkal. A növénytermesztés biológiai növényvédelemmel történik. A vállalkozásban minden évben új fajtákkal kísérleteznek, és az elmúlt pár évben számos nemzetközi díjat is elnyertek. A nemzetközi elismerések mellett 2018-ban a Kabai Értéktár Bizottság és a Debreceni Értéktár Bizottság is felvette a helyi termékek közé. Az előállított chili szósz webáruházában számos termék közül válogathat az érdeklődő. A chiliszószok előnye, hogy egyszerre jelentenek Hajdú-Bihar megyei helyi terméket, miközben a nemzetközi piacon is népszerűvé válhatnak.

Helyitermékek az egyszerű boltokban

A helyi termékek hagyományos bolti értékesítése kapcsán több típust is megkülönböztetünk. A helyi szereplők részéről kisebb elköteleződést kíván meg a helyi termékpolcok, vagy helyi termék-szekrények telepítése egy-egy térségben. Ennek lényege, hogy a térségben elérhető színvonalas helyi élelmiszerek, kézműves termékek közül a helyi boltokban egy polcrendszert különítenek el, vagy egy hűtést nem igénylő szekrényhálózatban állítják ki azokat a helyben elérhető termékeket, amelyeket helyi termelők állítottak elő és amelyekre a helyi lakosság büszke. Nagyobb energiabefektetést igényel a mozgó helyi termék boltok létrehozása, amelyek egy adott térségben rendszeresen járnak. Nagy előnyük, hogy a kevésbé mobil lakosság számára is elérhetővé válnak helyben termelt élelmiszerek. Végül, jelentős infrastruktúrát igényelnek az állandó helyi termék boltok, amelyek előnye, hogy rendszeresen elérhetők, összetettebb infrastruktúrájuknak köszönhetően nagyobb a választék, illetve hogy nagy részük a helyi társadalom szélesebb rétegeit is próbálja megszólítani, nem csak a jó anyagi helyzetben lévő turistákat, térségbe látogatókat.

Hálózat szekrényekből?

Az ajánlásgyűjtemény kidolgozása során tanulmányoztuk a Hegyközi Szekrényhálózatot és sikereit. A zempléni Hegyköz térségének kezdeményezésének sikere egyrészt abban áll, hogy kevés erőforrással is megvalósítható. A Szekrényhálózat célja, hogy a zempléni régió helyi termékeit, illetve helyi termelőit népszerűsítse. Ez különösen fontos, hiszen a térség a szlovák határ közelében található, így a helyben megtermelt javak nehezen jutnak el nagyobb városokba, budapesti fogyasztók pedig csak tartós helyi termékek esetében jöhetnek szóba. A helyi termékek népszerűsítésének ötletét egy korábbi kezdeményezés adta. Először helyi üvegművesek, kovácsok, kosárfonók és mézeskalács-készítők műveit állították ki az odalátogató vendégek számára. A helyi mesterekkel fából készített díszes szekrényekből körülbelül 30 darabot helyeztek el a hegyközi településeken. A szervezők törekedtek arra, hogy turisták által sűrűn látogatott helyekre, például múzeumokba, kézműves műhelyekbe vagy polgármesteri hivatalokba helyezzék el a szekrényeket. A szekrények tartalma ezeknek megfelelően minden településen eltérő.

Az adatgyűjtés és piackutatás szerepe

A kutatás során bizonyítást nyert, hogy a helyi termelői közösségek létrehozásához a megfelelő piacfelmérés létszükséglet, és ezt a Zöld Polc rendszer példája is jól mutatja. A Zöld Polc rendszer kialakítását a Magosfa Alapítvány a helyi üzletek helyzetfeltárásának elkészítésével kezdte. Online és offline kérdőívvel számos üzlethez és helyi termelőhöz elértek, így csatornázták be a fontos információkat a szervezéshez. A zöld polcok körülbelül 9-10 településen jelentek meg, amelyben nagy szerepe volt a projektben résztvevő önkénteseknek. A Magosfa Alapítvány célja, hogy további helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket indítson el. A projekt eredménye, hogy a térségi termékek ismertebbé váltak, illetve a helyi termék fogalma összekapcsolódott a méltányos kereskedelemmel, a méltányos termék fogalmával. Tanulságos volt viszont, hogy a helyi termelőket nehéz volt bevonni, sokan nem látták megtérülését a kezdeményezésnek. A helyi üzletek részéről problémának bizonyult, hogy nem rendelhettek termékeket helyi termelőktől bizonyos kereteken túl.

Szociális bolt Rozsályban

Rozsály egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a határtól nem messze található kistelepülés, ahol már hosszú évek óta önellátásra törekszik az önkormányzat és a helyi lakosok. A település bár periférikus elhelyezkedésű, kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, és a rendszerváltáskor elég sok mezőgazdasági földterület maradt az önkormányzat birtokában. A Rozsályi Jóléti Alapítvány 2011 óta működteti szociális boltját az önkormányzattól bérelt helyiségben. A boltban a helyi termelők áruit is kínáljuk (zöldség, gyümölcs, méz), közvetítői haszon nélkül. A településen igyekeznek mindent hasznosítani: a takarmányt az állattartás hasznosítja, a helyi hús és zöldség az iskolai és a közétkeztetést támogatja napi négyszáz adag ételt kínálva. A rozsályi és környékbeli gazdák a falu szociális boltjában értékesíthetik termékeiket, polcpénzt nem kell fizetniük, a bolt nonprofit jelleggel működik. A település polgármestere hangsúlyozza, hogy a fejlesztés folytonossága miatt tud ilyen sikeres lenni, hiszen már elődje is ezeket a célokat képviselte.

Az Igazgyögy szociális célú helyi termék promóciója

A projekthez kapcsolódóan megvizsgáltuk az Igazgyöngy Alapítvány szociális célú helyi termék-projektjét. A SZUNO projektet számos más szociális integrációs célú kezdeményezés után az Igazggyöngy Alapítvány dolgozta ki. Az alapítvány Berettyóújfalu térségében, és legfőképpen Toldon tevékenykedik: a szervezet átfogó tanoda-programot hozott létre, de brikettgyártó üzemet, illetve kézműves vállalkozást is indítottak. A SZUNO projekt a generációs szegénységre kíván a Toldon lakó nők, fiatal édesanyák számára munkalehetőséget, és ezáltal önbizalmat kínálni. A helyi közösség tagjai a kézzel készített kiegészítő- és dísztárgyak megalkotásával sikerélményt szerezhetnek, ez pedig hosszú távon hozzásegítheti őket a tervezhetőbb, biztosabb mindennapok felé. A hímzéseket a helyi gyermekek rajzai alapján készítik. A webshopban nagy választékban kaphatók egyedi hátizsákok, pénztárcák, női táskák, neszeszerek, kulcstartók, fali képek és tapéták, számos olyan színes és igényes tárgy, amelyek egy-egy lakás ékei lehetnek. A kezdeményezők olyan minőséget kínálnak, hogy a háttértől függetlenül is megvegyék a termékeket.

Helyi termék boltok négy keréken

A helyi termékek értékesítése kapcsán körbejártuk azokat a megoldásokat is, amelyek ugyan fizikai térben történő árusításra specializálódtak, azonban mobil megoldást jelentenek. Az Etyektej Mozgóbolt erre számít nem egyedülálló, de kiváló példával. Az Etyektejet az etyeki Ödön-majorból szállítják „mozgóboltként furgonokkal reggelente Budapest különböző kerületeibe és Budapest agglomerációjába. Az ötlet lényege az volt, hogy a cég olcsó és jó minőségű tejet biztosítson a budapesti és Budapest környéki fogyasztóknak. A mozgóbolt koncepciójának fontos eleme a személyes találkozás, hiszen lehet a bizalom alapja. Emellett a vállalkozás ilyen módon tudja megkerülni a tejfelvásárlói árkartellt. A hűtőkkel felszerelt, „Etyektej” felirattal közlekedő furgonokat Pest és Komárom-Esztergom megyében is megtalálhatjuk. A tej legnagyobb erénye, hogy ismerhető a származása, illetve frissen érkezik. A nyersanyagok előállítását, a gyártást és az értékesítést is egy cég tartja kezében. A tejszállító furgonokon kívül számos tejautomata is üzemel budapesti élelmiszerüzletekben.

Helyi termékkereskedelem közösségben

A projektünk szempontjából legfontosabb kezdeményezések példáit és jógyakorlatait azok a közösségek szolgáltatják, amelyek alulról jövő kollektív kezdeményezések során jöttek létre, ezért ezekre különös figyelmet szentelünk az ajánlásgyűjtemény összeállításakor. A bevásárló közösségek, dobozrendszerek és a közösség által támogatott mezőgazdaságok a közösségi helyi termék kereskedelem összefogó elnevezést kapták, hiszen ezek az együttműködések gyakran baráti, családi települési kapcsolatrendszereken alapulnak. A bevásárló körök önszerveződő módon, az áruházláncokat kikerülve jó minőségű, ellenőrzött forrásból származó helyben termelt árukat tudnak hatékonyan beszerezni. Leginkább a közösségben résztvevők elkötelezettségi szintje szerint érdemes őket csoportosítani. A legalacsonyabb elköteleződési szintet igénylő együttműködési forma a bevásárló közösség. Itt a vásárlók alkalmi jelleggel is vásárolhatnak, rendelhetnek helyi termékeket a helyi termelőktől egy bevásárló közösség-szervező moderálásával. Ezt a szervezői szerepet gyakran egyesületek, önkéntes csoportok látják el, hiszen piaci alapon ez kevéssé tud működni.

A közösségi helyi termékkereskedelem előnyei

Megállapítottuk az alulról szerveződő és közösségi helyi termékkereskedelem legfontosabb jellemzőit és előnyeit. Az úgynevezett „dobozrendszerek” például az elköteleződés egy magasabb szintjét jelentik. Ennek során a vásárlók a termelési szezon elején egy éves távra fizetnek elő egy-egy zöldség és/vagy gyümölcskosárra (dobozra), amelyet a termelők a megrendelőknek egy megbeszélt helyen adnak át, vagy lakóhelyükre szállítják. A vásárlók így nem csak éves anyagi elköteleződést, hanem a környezeti, befektetési kockázatok egy részét is átvállalják a termelőktől, gazdálkodóktól, amikor közösség által támogatott mezőgazdaság keretei között működnek együtt. Ennek egyik formájában a közösség tagjai egy jelentős összeggel finanszírozzák a gazdálkodó tevékenységét, amelynek eredményeképpen a gazdálkodó a terményeket arányosan osztja el heti rendszerességgel a résztvevők között. Ez az elköteleződési forma nagyon összetett és sikerességéhez nagyon nagy bizalomra és szaktudásra van szükség, de épp ezért jelent rendkívüli közösségi lehetőséget a helyi termelők számára.

A Szatyorbolt, mint alulról szerveződő fogyasztói közösség

Az ajánlásgyűjtemény összeállításakor megállapítást nyert, hogy a termelők összefogása mellett a fogyasztók összefogásával is érdemes nekiállni a közösségfejlesztési munka során. Erre a Szatyorbolt is jó példával szolgál. A Szatyor Bevásárló Közösség egy informális csoport, amelyet néhány vásárló indított el azzal a céllal, hogy magas minőségű, többnyire bio, helyi termékeket vásárolhasson. A Szatyor keretein belül heti rendszerességgel vásárolhat Budapest belvárosi lakossága. A tagok a hét elején interneten megrendelik a termékeket, és a hét közepén vehetik át azokat egy központi átvevőhelyen. Termékeiket fajtánként csak egy beszállítótól kapják, gyakorlatilag az ország számos vidékéről. A Szatyor Bevásárló Közösség célja, hogy fogyasztói csoport mellett baráti közösség is kialakuljon. A csoport sikeres működésében nagy szerepe van az önkéntes munkaerőnek is, a munkákat hétről hétre felosztják egymás között. A Szatyor élelmiszereinek ára a hagyományos piaci árakhoz viszonyítva magasak, viszont a máshol ökológiai minősítéssel kapható termékekhez képest jóval olcsóbbak.

Hogyan alakít ki a bevásárlói közösség termelőközösségeket?

A Szatyorbolt példája azt mutatta számunkra a tanulmányozása során, hogy hogyan járulnak hozzá a fogyasztói közösségek termelőközösségek létrejöttéhez. A Szatyorbolt esetén az önkéntesek közül 3-5 fő az, minden héten jelentős energiát fektetnek abba, hogy a bevásárlóközösség sikeresen működjön, az átadások gördülékenyen történjenek. A Szatyor Bevásárlóközösség elődje már a 2000-es évek elején indult, egyfajta „underground” szerveződésként. A kezdeményezés 2005-2007 körül kapott új erőre, amikortól egyre több stabil szervezője, tagja és beszállítója lett a közösségnek. 2010 körül a tagok létszáma már elérte az 50-60 főt, ezért a főszervezők döntés elé kényszerültek: vagy korlátozzák a taglétszámot, vagy más szervezeti struktúrát kell felépíteni, végül az utóbbi megoldás mellett döntöttek. A Szatyorboltnak jelenleg 30-40 beszállítója van. A helyi termékek szállítási távolságával kapcsolatban az az íratlan szabály született, hogy a friss, romlandó termékeket 50 km-es körzetből szerzik be, a tartósaknál lehetnek kompromisszumok, de mindenképpen csak Magyarországról származhatnak.

Újabb példával bővült az ajánlásgyűjtemény

Az ajánlásgyűjtemény újabb jógyakorlattal bővült, ezúttal a Bioéléskamra történetét jártuk körbe. A Bioéléskamrát az a probléma hívta életre, hogy a helyi gazdálkodók nem tudják előre megbecsülni termékeik keresletét, illetve hogy nehezen találnak piacot termékeiknek. Hét településen egy család egy biogazdaságot hozott létre a Sajó-völgyében, Putnok és Ózd között. A térségben magas az alacsony státuszú, gyakran roma lakosság aránya, ezért hasonlóan több másik helyi gazdaságfejlesztési példához, ez a gyakorlat is integrálta a környezeti és társadalmi kihívásokra adott válaszokat. A család már hosszabb ideje, 2005 óta foglalkozik ökológiai gazdálkodással. A térségi vásárlók rendeléseiket egy webáruházon keresztül adhatják le. A szállítás 60 km-es körzetben ingyenes, de felárért vállalnak távolabbi térségekbe való kiszállítást is. Természetesen azok is rendelhetnek, akiknek nincsen internet-hozzáférésük: ők telefonon adhatnák le rendelésüket. A gazdaságot sokat a miskolci biopiacról ismerték meg és onnan tértek át az internetes rendelésre.

A szállítási problémák megoldása

A jógyakorlatok köre a szállítási problémák megoldására vonatkozó jó lehetőség példájával bővült. A Cargonomia egy három csoportból álló szervezet, amely egyszerre tart szem előtt környezeti és társadalmi célokat. A Cargonomia a fent megnevezett három partner által működik, tehát a fenntartható élelmiszer termelése és elosztása, az alacsony kibocsátású városi közlekedési és teherszállító eszközök népszerűsítése és a teherbiciklis logisztikai és tanácsadói tevékenység is a profiljába tartozik. A Cargonomia szolgáltatása a Budapest belvárosában élők számára is lehetővé teszi, hogy fenntartható, helyi élelmiszereket fogyasszanak. Ez a vállalkozás egyben közösséget is teremt, hiszen a élelmiszereket termelése, kiszállítása mellett ez egy gondolkozó kisközösség, akik rendszeres szerveznek programokat, beszélgetéseket, de az elmúlt időkben indult például kerékpárszerelő műhely és raklapbútor-építő workshop is. A környezeti fenntarthatóságot célul kitűző szervezet társadalmi problémákra is reagál. A bizalmon alapuló kezdeményezés számos fiatalos munkalehetőséget is kínál.

Saját termelői értékesítési megoldások.

Ezúttal egy kistermelői értékesítési megoldással gazdagodott a példatárunk. A Dezsény-házaspár Terényben vásárolt egy hagyományos palóc parasztportát, majd ehhez még két másik telket is vásároltak. A három telekből kettőn fóliasátrakban termelnek, míg a házukhoz kapcsolódó kertben szabadföldi zöldségeket termelnek. A házaspár 2014 óta gazdálkodik, különös előtapasztalatuk nem volt, tehát a legtöbb ismeretet felnőttként, vállalkozásuk elindításakor szerezték meg a gyakorlatban. Kezdetben csak ismerősöknek, barátoknak szállítottak zöldségeket, majd megjelentek a pesti és a balassagyarmati termelői piacokon is. Mostanra számos budapesti család zöldségellátását ők biztosítják. Hetente 8-10 féle zöldség kerül a dobozokba, amit a tagok az aktuális kiírás alapján maguknak válogatnak össze. A dobozba kerül a zöldségek mellé még savanyúság, cukkinilekvár, paradicsom chutney, és ősztől laskagomba is. Lehetőség van fél és egész zöldségadag előfizetésére is. Az összesen 7 fős magosvölgyi csapatban közös erővel folyik a munka a hétköznapokon.

Mi az, hogy tyúkbéret?

Ismét egy olyan példával gazdagodott példatárunk, amely a gazdák kockázatait képes csökkenteni. A YouTyúkot 2014-ben alapította egy Veszprém megyei fiatal gépészmérnök, aki felismerte, hogy a vidéki gazdaságok nem tudnak érvényesüli a tömegtermeléssel szemben, ezért szeretett volna egy saját vállalkozást elindítani. A kezdeményezés lényege, hogy a YouTyúk webáruházban a budapestiek gyógyszer- és szintetikusanyag-mentes tojást vásárolhatnak Veszprém megyei kistermelőktől. A fiatal család azért a tojás forgalmazása mellett döntött, mert tojásra minden háztartásnak szüksége van. A Youtyúk lényege, hogy tehermentesíti a vidéki gazdákat, miközben budapesti lakosoknak szállít falusi, minőségi tojásokat. A Youtyúk egy egytermékes webáruház, a koncepció lényege pont egyszerűségében rejlik. A tyúktojások szabadtartásból származnak, akiket csak természetes takarmánnyal táplálnak. A Youtyúknál foglalási ciklusok vannak, minimum egy hónapra lehet tyúkot foglalni. Egy tojás 38 Ft-ba kerül, 40 tojást tehát egy hónapra elosztva 2820 Ft-ért kaphat meg az ember. Jelenleg 18 átvevőponton lehet megkapni a friss szállítmányt.

Egy sikeres bevásárlóközösség példája.

A bevásárlóközösségek a régió számos pontján megtalálhatók már; egy olyan példa került be az ajánláscsomagunkba, amely az egyik legjobbnak számít. A Nyíregyházi Kosár Közösség jelenleg Magyarország egyik legsikeresebb bevásárlóközösségének mondható. Egy átlagos héten körülbelül 150 család kap azokból a helyi termékekből, amelyeket a Nyíregyházi Kosár kínál. A kosárközösség alapvető eleme a webshop, ahova a termelők tudják feltölteni aktuális portékáikat. A vásárlás menete, hogy a közösség tagjai szerda éjfélig választhatnak a termékekből, csütörtökön megkapják a termelők az összesített rendeléseket, majd a csomagokat a termelők pénteken szállítják a kosár központjába. A vásárlói motivációk pontos megismerése miatt fókuszcsoportos beszélgetéseket is szervezett az egyesület, amelyből kiderült, hogy a tagoknak nem csak az ár, hanem a minél jobb ár-érték arány az, ami meghatározó. A kosár szervezői biztosítják, hogy valóban jó minőségű termékek kerüljenek forgalomba, illetve a tagoknak lehetőségük van a gazdaságokat meglátogatni, így saját maguk is meggyőződhetnek a termelési folyamatok minőségéről.

A komplex helyi termék promóciók értelme

A projektünk azokat a megoldásokat akarja támogatni, amelyek közösségbe szervezik a termelőket, hogy így alakítsanak ki jól működő gazdasági szervezeteket. Az ajánlásgyűjteményünk helyi termék védjegyeket és klasztereket összefogó fejezete a komplex helyi termék promóció címet kapta, hiszen itt nem egy-egy konkrét termék értékesítéséről van szó, hanem átfogó, hosszútávú együttműködésről egy-egy térség termelői, vállalkozói, önkormányzatai, civiljei között. A helyi a védjegyek kiterjedhetnek egy-egy település termékeire, de a leggyakoribb helyi védjegyek egy-egy tájegységhez kapcsolódnak. A helyi termékeket jelölő országos védjegyek közé tartoznak a széles termékkört magába foglaló Hagyományok Ízek Régiók (HÍR), illetve a Nemzeti Parki Termékek. A helyitermék-fejlesztés komplex tevékenységként nem csak a termelő és a fogyasztó közötti együttműködés lehetőségét teremti meg, hanem a helyben megtermelt élelmiszerek, ételek, kézműves termékek forgalmazására, népszerűsítésére is lehetőséget ad.

Egy dunántúli termelőket tömörítő szervezet példája

A Pannon Helyi Termék Klaszter különböző típusú nyugat-dunántúli szervezeteket tömörít (népművész egyesületek, falusiturizmus-szövetségek, önkormányzatok, önkormányzati társulások, civil szervezetek). A klaszter célja, hogy a helyi termelőket segítse termékeik piacra juttatásában. A helyi termékek értékesítése céljából a klaszter létrehozta a Pannon Helyi Termék Védjegyet, de a termékfejlesztésbe, szemléletformálásba és a helyi termelők képzésébe is törekszik bekapcsolódni a szervezet.
A Pannon Helyi Termék Klaszter értékesítési platformjai változatosak: nagy forgalmú turisztikai bázisok és a falusi turizmus helyszínei mellett az interneten és a helyi települések termelői piacain is megjelennek. A közös értékesítés érdekében a klaszter vezetői fadobozos ajándékcsomagokat is összeállítottak. Ilyen módon olyan termékcsomagok jönnek létre, amelyeket rendezvények, ünnepek alkalmával is vásárolhatnak nem csak magánszemélyek, hanem vállalkozások képviselői is. A kézműves, igényes fadobozok termékei mind egyedi, helyi termelők által készített. Így a minőség mellett a személyesség is garantált.

Komplex helyi termék promóció a Tisza-parton

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület célja, hogy javítsa a Tisza vízgyűjtő területén élők megélhetési lehetőségeit, hosszú távon pedig az, hogy az ártéri tájgazdálkodás legyen a meghatározó tájhasználati forma a térségben. A SZÖVET eddigi tevékenységei között szerepel például a meggymentő akció vagy az almalé akció, de tartottak már a Tisza-mentén liba napokat is. A védjegyes helyi termékek között nagyon sokféle terméket megtalálhatunk: tartós termékeket (lekvárok, konzervek), engedélyköteles termékeket (pálinka, egyéb alkoholok), kézművesipari termékeket (nád, bőr) és friss zöldségeket, gyümölcsöket, hús- és tejtermékeket. A Tisza-völgy települései közül eddig körülbelül 13 település kapcsolódott be a kezdeményezésbe termelőik által. Számos Tisza-parti települések tájtermék sarkokat biztosítanak helyi intézmények, például önkormányzatok, múzeumok vagy egyéb közintézmények. Másrészt, szombatonként megjelennek a termelők Budapesten is. Végül, a termékeket a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület honlapján is feltüntetik, tehát a webshopból is lehetőség van rendelni.

Balatoni termékek komplex promóciója

Újabb helyi termék promócióra alapult szervezet példájával bővült az ajánlásgyűjteményünk; ezúttal a Balaton környékére tettünk virtuális kirándulást. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 2013-ban dolgozta ki A Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék Védjegyrendszert. Az együttműködés célja, hogy a Balaton-felvidékre látogató vendégek megismerjék a helyi termékeket, tradíciókat, ezáltal a helyi termelők megélhetősége is biztosított lehet. Az egységes védjegyet mára körülbelül 60 termelő használhatja, amelynek odaítéléséről a Térségi Védjegy Tanács dönt. A döntést terepbejárás és mélyinterjúk előzik meg. A „Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék” védjegyet létrehozó és fenntartó ÉLTETŐ Balaton-felvidékért Egyesület a Balaton térségének egyik legnagyobb társadalmi szervezete. A „Vidék Minősége” („Rural Quality”) nemzetközi védjegy egyes európai régiók, térségek különleges minőséget képviselő vállalkozásainak megkülönböztető védjegye, tehát a kezdeményezés ezáltal egy európai szintű mozgalomba csatlakozik be.

Egy jól működő komplex helyi termékpromóciós kezdeményezés: a Nánási Portéka

A Hajdúnánási Önkormányzat az elmúlt években egy komplex helyi gazdaságfejlesztési programot törekszik megvalósítani a Hajdú-Bihar megyei kisvárosban. A program egyik eleme a Nánási Portéka védjegy létrehozása, amelyhez a Nánási Termelők Piaca is kapcsolódik. A helyi termelői piacon csak olyan termelők kínálhatják termékeiket, akik rendelkeznek a Nánási Portéka Levéllel. A termékeket a helyi termelők három módon kínálhatják: vagy a Nánási Termelői Piacon vagy a térségi kitelepüléseken, vagy pedig a webshopon. A Nánási Portéka kezdeményezés talán egyik legnagyobb sikere, hogy Debrecenben is megnyílt egy Nánási Portéka helyi termék bolt. A bolt különlegessége, hogy nem csak a szokványos helyi termékeket kínálják nagy választékban, hanem például szuvidált húsokat is, amelyek otthon gyorsan elkészíthetők. A Nánási Portéka kezdeményezést a többi hajdúnánási kezdeményezéssel együtt érdemes vizsgálni. A védjegyrendszer, helyi pénz, közös marketing, önkormányzati támogatás stb. összeadódva egy sikeres helyi gazdaságfejlesztési modellt alkothat.

Komplex promóció a Dél-Dunántúlon

Az Észak-Hegyháti Mikrotérségi Unió öt település együttműködésével jött létre. A tagok: Alsómocsolád, Bikal, Mágocs, Mekényes, Nagyhajmás. A mikrotérségi unió a korábban működő kistérségi társulás megszűnését követően jött létre. A tapasztalatok alapján az 5 települést összefogó mikrotérségi forma – szemben a korábbi 28-30 települést tömörítő kistérségi társulással – hatékony platformot biztosít a helyi szintű együttműködéseknek. A mikrotérségi unió koncepcióját 2014-ben alkották meg a helyi közösség szereplői. Megjelenik benne az együttműködés iránti szükséglet, mert a tagtelepülések vezetői felismerték, hogy csak együttműködve tudnak fennmaradni. A helyi unió másik nagy értéke, hogy egyszerre törekszik politikai, gazdasági, civil és független szereplőket összekapcsolni, hiszen csak így lehet új projekteket megvalósítani. A szorosabb együttműködést a települések vezetői kezdeményezték, de később sikerült más szereplőket is meggyőzni a csatlakozásról.

Zalaszentgróti helyi termékek

Zalaszentgrót térségében már a 2000-es évek elején megkezdődött a helyi termelők hálózatosodása. A helyi gazdák azért fogtak össze, hogy növeljék a fogyasztók tudatosságát és ezáltal a helyi termékek keresletét is. Az együttműködés keretében jött létre a Zala Termálvölgye Egyesület, amelynek legfrissebb projektje a Nyitott Porta program. A Nyitott Porta program egy komplex vidékfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési program, ahol a helyi termékek és szolgáltatások közös promóciójával más térségekből is vendégeket csábítanak a Zala-völgybe. Az együttműködésben nagyon fontos szerepe van a termékek és szolgáltatások minőségbiztosításának, a helyi értékek megőrzésének, illetve a hálózatnak jelentős identitás- és közösségerősítő hatása is van. A programban résztvevő gazdák rendszeresen várják nyitott napjaikon az érdeklődőket. A kapcsolódó weboldal nagy előnye, hogy folyamatosan frissül, tehát egy-egy kirándulás előtt érdemes megnézni, hogy éppen melyik gazda portája, gazdasága várja a vendégeket. A megadott időpontok idejében és azon kívül is javasolt telefonon vagy emailben felkeresni a gazdákat és egyeztetni a részletekről.

A falusi vendégasztalok intézménye

A falusi vendégasztalok intézményének példájával bővült ajánlásgyűjteményünk. A vidéki gasztroturizmus előnye, hogy sikeresen örökítheti át a helyi hagyományokat, illetve hogy közel áll a helyi közösséghez – hiszen egy-egy jó receptje és némi háztáji terméke nagyon sokaknak lehet. A falusi vendégasztal tehát egyszerre alapoz a helyi termékekre és a helyi közösségre. Egy-egy vendégasztal keretében nem csak gasztronómiai, hanem kulturális, közösségi élményeket is szerezhet a vendég. A falusi vendégasztalok szabályozása elég összetett, ez is oka lehet annak, hogy jelenleg nincs annyira sok falusi vendégasztal Magyarországon. A vendéglátónak kistermelőnek kell lennie, de az például nem elvárt, hogy szakács legyen. Kiegészítő alapanyagokat korlátozott mennyiségben vásárolhat, de javasolt más termelőktől beszerezni az adott kistermelőnél nem elérhető alapanyagokat. A falusi vendégasztal fontos kritériuma, hogy csak helyben fogyasztást jelenthet, tehát a kiszállítás vagy a nagyobb tételben történő ételvásárlás jogilag nem megengedett. Ezzel szemben a helyi termelő tartós, előrecsomagolt termékeit értékesítheti a falusi vendégasztal szolgáltatás keretében.

Az alternatív fizetőeszközök szerepe a helyi termék-közösségekben

Megvizsgáltuk a helyi fizetőeszközök szerepét a helyi gazdálkodói közösségekben. A helyi pénz olyan alternatív fizetőeszközt jelent, amelyet egy-egy kisebb régióban használnak. Lehet nyomtatott vagy elektronikus, bár szimbolikus jelentősége miatt inkább nyomtatott pénzt szoktak helyi pénzként alkalmazni. A helyi közösségből opcionális a helyi pénz használatához való csatlakozás. A helyi pénzhelyettesítők forgalmat generálnak a helyi gazdaság szereplői között és ezáltal élénkíti a helyi gazdaságot. A helyi pénzek előnye, hogy amíg a helyettesítő csereeszköz forgalomban van, addig annak fedezete bankban kamatozik. Emellett fontos megemlíteni, hogy a helyi fizetőeszközök járulékos haszna a helyi közösség, a helyi identitás erősítése, s ezzel a gazdasági együttműködések erősítése. A pénzhelyettesítő eszközt – ma már elsősorban csak marketing céllal – papírformában, vagyis bankjegyhez hasonlatosan is ki szokták bocsátani. Funkcionális szempontból azonban a rendszer fő eszköze az elektromos – bankkártyaként vagy banki átutalás formájában használható – fizetőeszköz.

A soproniak alternatív fizetőeszköze

Sopronban 2010-ben jelent meg az új helyi fizetőeszköz, a kékfrank. A helyi pénz megálmodóinak célja az volt, hogy a helyi kis- és középvállalkozásokat támogassák. A pénzhelyettesítőt a Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet alkotta meg, amelynek magánszemélyek és vállalkozók is tagjai. A helyi pénz létrehozása előtt már használtak egy másik típusú utalványt a résztvevők, tehát egyfajta pilot programként már előre tesztelték a projekt sikerességét. amely egy vállalkozókból és magánszemélyekből álló szervezet. Az együttműködő partnerek szövetkezetet alkotva minden alkalommal együtt döntenek, hogy ki léphet be az együttműködésbe. A tagok a soproni kékfrank elektronikus verzióját is kidolgozták, hogy lehessen számlára is fizetni a helyi pénzzel. Másrészt, a tapasztalatok szerint a helyi lakosságból még mindig sokan nem ismerik ezt a pénzhelyettesítőt, ezért időről időre népszerűsítő kampányokkal igyekszenek a helyi pénz ismertségét növelni.

Régióra érvényes helyi fizetőeszközök

A vizsgálatok során olyan alternatív fizetőeszközök lehetősége is felmerült, ami egy egész régióra vonatkozik, ezek példájával bővült az ajánlásgyűjtemény, amelyet a Balatoni Korona is képvisel. A Balatoni Korona esetében 40 millió forintot helyeztek el bankban, és ennek megfelelő összegű helyi pénzt bocsátottak ki az önkormányzatok. Ebből többféle előny is származhat. Egyrészt, amíg a bankban kamatozik az összeg, addig a helyi termelőknél költik el a használók a balatoni koronát, majd a felhalmozódott kamatösszegeket az önkormányzatok közcélokra tudják fordítani. Másrészt, a helyi vállalkozók, termelők általában 2-10%-os kedvezményt adnak azoknak, akik hely pénzzel fizetnek. Természetesen emellett a kibocsátó önkormányzatok célja a gazdaságélénkítés is. Mivel nagyon színvonalas minőségű, művészi kivitelezésű helyi pénz született, ezért sok a Balaton térségébe látogató turista használja, majd emlékbe elviszi magával, ami gyakorlatilag egyenlő a helyi gazdaság támogatásával. Az önkormányzatok bíznak benne, hogy a korona egyfajta helyi nevezetességgé is fog válni.

Hajdúnánási fizetőeszköz

A projekt keretében készítendő ajánlásgyűjteményben Hajdúnánás az alternatív fizetőeszköze kapcsán is bemutatásra kerül. A körülbelül 17 ezer lakosságú Hajdúnánáson 2012-ben vezették be a helyi pénzhelyettesítőt. A helyi pénz csak a városban használható, de fontos megemlíteni a fürdőturizmus miatt a városba érkezőket is, akik jelentősen növelik a helyi pénz sikerét. Nagy eredménynek tartják a szervezők a helyben termelt jó minőségű élelmiszerek piacának fellendítését koronával. Amióta létezik ez az utalvány, és a Start munkaprogramban előállított termékekre is be lehet váltani, többen vásárolnak a piacon. A Bocskai Korona használata összekapcsolódik a Nánási Portéka védjeggyel, illetve a hajdúnánási termelői piaccal. Ezen helyi termékek fogyasztásának fellendítéséhez is hozzájárul a helyi pénz használata. A Bocskai Korona pénzügyi, kommunikációs stb. koncepciójának kidolgozásában a hajdúnánási önkormányzat konzultálni tudott a helyi pénzeket korábban bevezető önkormányzatokkal, vállalkozásokkal.

A helyi termék és kultúra összekapcsolásának fontossága

Az ajánlásgyűjtemény összeállítása során sok olyan példát vettünk szemügyre, amely nemcsak a termékkereskedelemmel foglalkozik, hanem megpróbál keresletet teremteni helyben, például pluszszolgáltatások és szórakozási lehetőség biztosításával. A Tudatos Vásárlók Egyesülete által szervezett Helyi termék fesztiválok is erre jó példák. A Tudatos Vásárlók Egyesülete által szervezett programsorozat célja az volt, hogy a környezetkímélő, etikus fogyasztási lehetőségeket népszerűsítsék. A helyi termék fesztiválok során a szervezők nem csak a vidéki értékek, termékek iránt szerették volna a résztvevők figyelmét felkelteni, hanem a fogyasztásunk környezeti, társadalmi hatásaira is felhívták a figyelmet. Az egynapos fesztiválok előkészületei és sikeres lebonyolítása óriási energiabefektetést és kapcsolati hálót igényelt a szervezőktől. Pontos cselekvési- és ütemterv segítette a szervezőket, és megállapítható, hogy a tudatos és jól kidolgozott brandépítés segíthet abban, hogy a helyi termék fesztivált ne csak egy alkalommal, hanem például évi rendszerességgel szervezze meg az adott közösség.

Tanulmányutak a helyi termék promócióban

Megvizsgáltuk a tanulmányutak szerepét is a helyi gazdálkodóközösségek létrehozatalában, ezek közül kiemelhető a „Kistermelők a diverzifikáció útján” elnevezésű, amely jó példaként szolgál arra, hogy a szakértők bevonása és folyamatos továbbképzése is mennyire fontos lehet a helyi gazdálkodóközösségek létrejöttében, a jógyakorlatok terjedésében és általánosságban a közösségek szaporodásában. A Nemzeti Agárgazdasági Kamara Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatósága a helyi civilekkel együttműködve „Kistermelők a diverzifikáció útján” címmel öt tanulmányutat szervezett. A programsorozat összeállítását előzetes igényfelmérés alapozva meg. A program célja elsősorban az volt, hogy mind a helyi termelők, mind a vidékfejlesztési szakemberek jobban megismerhessék a kistermelői tevékenységek, az agroturizmus, a termelői együttműködés, és szociális gazdaság aktuális trendjeit, illetve hogy a hálózatépítést segítse ezek szereplők között. A kistermelői jó gyakorlatokat 5 magyarországi térségben tekinthették meg a jelentkezők.

Képzések szerepe a helyi termék promócióban

A Tudatos Vásárlók Egyesülete az elmúlt 5 évben számos képzést indított olyanoknak, akik bevásárlóközösség-szervezők szeretnének lenni. A fél napos, intenzív képzéseket az Egyesület Budapesten és vidéki városokban is meghirdette. A képzések egyik része kifejezetten a dobozrendszer kialakítására, míg a másik a közösség által támogatott mezőgazdaságokra fókuszált. A fél-egy napos képzések keretében a résztvevők megismerhették a közösségszervezés kezdő lépéseit, a legfontosabb felmerülő kihívásokat, majd kommunikációs és pénzügyi képzést kaptak. A program végén a résztvevők saját akciótervük elkészítéséhez kaptak szakmai és operatív tanácsokat. A bevásárlóközösségek szervezésével kapcsolatos tudásanyag átadásában mostanra talán nem is Budapest a központ, hanem Nyíregyháza. A Nyíregyházi Kosárközösség „Indíts bevásárló közösséget képzést” hirdetett már több alkalommal, de a képzéseken megismerhető tudásanyag egy részét honlapjukon is közzétették, így az bárki számára elérhető.

Lezárult az ajánlásgyűjtemény jógyakorlatainak bemutatása

A projektmegvalósítás eljutott abba a szakaszba, hogy lezárhattuk a jógyakorlatok összesítését és elkezdhetjük összegezni a tapasztalatokat. Megállapíthattuk, hogy a helyi gazdaságfejlesztés, a helyi termékek fejlesztése, promóciója és értékesítése terén az egyik legfontosabb tényező a helyi viszonyok részletes ismerete. A helyi gazdaságfejlesztési jó példák adaptációja csak a gyakorlat precíz testre szabásával lehet sikeres. Ennek céljából mindig javasolt a minél több helyi szereplőt (és leginkább a helyi lakosságot) bevonni a fejlesztésbe, aminek közvetett pozitív hatása lehet a közösségi kohézió, helyhez kötődő identitás erősödése. A fejlesztések során fontos a szakértők és a helyi stakeholderek (településvezetés, lakosság, civil szféra, kis- és nagyvállalkozók stb.) horizontális és vertikális együttműködésének moderálása, facilitálása is. A “szoft” fejlesztéseknek (közösségfejlesztés, kultúra, oktatási, egészségügyi és szociális fejlesztések) pedig következetesen és párhuzamosan kell folynia a gazdaságelvű fejlesztésekkel.

Fontos tapasztalatok a jógyakorlatok bemutatása kapcsán

A helyi termékek fejlesztése, promotálása és értékesítése Magyarországon elsősorban a civil szervezetek, helyi érdekképviseleti szervek támogatásával történik. Minden térség minden ágazatának meg kell találnia azokat a régióra szabott megoldásokat, amellyel anyagilag is fenntarthatóvá tudják tenni a helyi termékeket kínáló térségi vállalkozásokat. Ezek a mikrovállalkozások gyakran kezdeményezőjük elkötelezettsége miatt tudnak fennmaradni. Sokan környezettudatossági szempontok miatt, sokan lokálpatriotizmusból vagy hagyományőrzésből tartják fent kisléptékű üzemüket, manufaktúrájukat stb. Az elmúlt években egyre több Budapestről vagy más vidéki nagyvárosokból vidékre költöző kezdett ilyen kisléptékű vállalkozásokba. A sikeres kezdeményezéseknél egy ponton a legfontosabb dilemma az lesz, hogy korlátozzák-e a bővülés mértékét, vagy tudják-e biztosítani nagyobb előállítási mennyiség esetén is a kezdeti minőséget. Bízni lehet abban, hogy bizonyos feltételek esetén a jövőben némileg csökkenhetnek a minőségi helyi termékek árai, így szélesebb társadalmi rétegeket érhetnek el.

A régió megtapasztalt erősségei a helyi termelési közösségek létrehozásában

A helyi termékekkel foglalkozó közösségi kezdeményezésekre több példa került bemutatásra a készülő ajánlásgyűjteményünkben, a példák összeállítását megalapozó kutatási jelentés pedig beszámolt arról, hogy összességében milyen gazdasági és társadalmi lehetőségeket rejt a helyi termékek előállítására és értékesítésére létrehozott helyi közösségek támogatása, ilyen szervezetek létrejöttéhez való hozzájárulás. A régió egyik legnagyobb erőssége egyértelműen a tradicionális tevékenységek fennmaradása kapcsán fogalmazható meg. A mezőgazdasági és kézműves tradíciók így reneszánszukat élhetik, főként akkor, ha gazdasági tevékenységek és gazdasági előnyök is elkezdenek hozzájuk kötődni. Amellett, hogy magát a termelést, a termékek nyersanyagainak előállítását sokhelyütt kultusz övezi, illetve jelen vannak a helyi terekben a mezőgazdasági tradíciók és részben a gyakorlati ismeretek is, a feldolgozási módszerek is sok helyen adottak, amely olyan kulturális tőkét eredményez, amelyre könnyen lehet helyi gazdaságokat alapozni.

További erősségek a helyi termék promócióban

A vizsgálat során nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a regionális mezőgazdaságra az önállóság jellemző, a szövetkezeti formák egyelőre nem állnak nagy arányban rendelkezésre, ám a helyi kultúrára mindig a társadalmi sokszínűség, vagyis a „másikkal” való kapcsolatteremtés kényszere és szándéka volt a jellemző. Ezáltal mindenképp azt mondhatjuk, hogy a közösségépítésben nagy lehetőségek állnak rendelkezésre. Az erősségek harmadik meghatározó körét már nem a termelés, hanem a fogyasztói igények megjelenése jelenti, különösen a magas hozzáadott értékkel rendelkező, kézműves, illetve egészséges és ízletes, háztáji gazdaságból származó termékek iránt. Mindemellett a környezeti fenntarthatóság kérdése is egyre jobban meghatározza a fogyasztói attitűdöket: a vásárlók egyre gyakrabban fordultnak olyan termékek felé, amelyek kis ökológiai lábnyommal rendelkeznek, a környékben állították elő környéken élő termelők, és rövid kereskedelmi láncolaton keresztül jutottak el hozzájuk.

Hiányosságok a helyi társadalmi-gazdasági szcénában

Az eredmények összegzése során megállapítottuk, hogy az előnyt okozó folyamatok részben gyengeséget is jelenthetnek a helyi, jól működő kisgazdaságok, és az organikus termékek előállítására történő szövetkezések számára. Mert igaz ugyan, hogy a népesség jó része vesz részt meztőgazdasági tevékenységekben, ezt sok esetben olyan repetitív munkában teszik, amely hasonló minőségben történő kiváltására léteznek hatékonyabb módszerek is. És igaz ugyan, hogy a kisgazdaságok, és mikrogazdaságok, háztáji gazdaságok nagymértékben vannak jelen a régióban, ezekre sokkal inkább lehetőségként, építkezési alapként érdemes gondolni, mintsem máris jelen lévő ökogazdaságokra, mert hiányzik az a lépés, amelynek megtétele a gazdaságilag nagyobb értékű, organikus és diverz élelmiszertermeléshez, vagy akár a fenntartható kézműves tevékenységhez szükséges. A jelenlévő népesség sok esetben kedvezőtlen, hátrányos társadalmi helyzetű, akik számára egyfelől jó kitörési pont a részvétel a kisgazdasági termelésben, ehhez azonban pótolni kell azokat az ismereteket, amelyek alapvetően hátrányos helyzetű voltukból származik.

Lehetséges további gyengeségek a régióban

A helyi környezetet és a megvalósított, jó gyakorlatokat vizsgálva megfogalmazhattunk egy újabb hiányosságot a regionális gazdaság vonatkozásában: az igazi hiányosság a nem megfelelő kereskedelmi ismeretekben és gyakorlatokban rejlik. Noha az élelmiszertermelésnek és a kézműves termékek előállításának a tudástartalmai jelen vannak a régióban, és ezzel párhuzamosan jelen van a kereslet is ezekre a kézzel készült, magas minőségű, magas hozzáadott értékű és – élelmiszertermékekről beszélve – egészségügyileg is előnyös termékekre, ez a kettő, vagyis a kínálat és kereslet egyáltalán nem találkozik egymással. Mindennek pedig az a következménye, hogy a piaci kereslet, részben legalábbis kielégítetlen marad, a helyi termelők meg, kudarcként fogva fel tevékenységüket, legfeljebb hobbiként kezdenek el arra tekinteni, és elkedvetlenednek, miközben a sok esetben hátrányos helyzetükből sem sikerül kitörni. A kereskedelemnek ez a megoldatlansága, a termelők és fogyasztók összeköttetésének és kapcsolatainak hiánya mindenképp az egyik legfőbb gyengeség, amelyre régió-szerte megoldásokat kell találni.

A helyi termékre alakuló közösségek lehetőségei

A vizsgálatok során tanulmányozott példák között találhatunk fizikai és online, személyes, individuális és közösségekben történő értékesítési megoldásokat, és ezek a megoldások nagymértékben járulhatnak hozzá – és a bemutatott példák kapcsán, jelen időben, járulnak is hozzá – a helyi gazdaság sikeréhez. Ezek a gazdasági sikerek pedig „túlcsordulnak” határaikon, és általánosabb társadalmi, kulturális fejlesztésekhez, általában az életminőség regionális javulásához és a lehetőségek általános bővüléséhez járulnak hozzá nem csak hosszú, de a bemutatott példák alapján, ideális esetben már rövid távon is. Természetesen ezek a lehetőségek nem a szerencsén múlnak, hanem rengeteg befektetett időt és energiát igényelnek, amely befektetett energia azonban többszörösen megtérül. A humánerőnek ráadásul nem vagyunk híján: mint arról már szóltunk, a helyi társadalmakban, valamennyi vizsgált országban elérhető az a lelkes munkaerő, amely ingyenesen, szabadidejéből áldozna arra, hogy a helyi gazdaság fejlődhessen és sikereket érhessen el.

Lehetőségek a komplex helyi termék promócióban

A megvizsgált példák kapcsán megfogalmaztuk annak a fontosságát, hogy piaci és szakmai kapcsolatok épüljenek ki a kistermelői közösségek, és egyrészt a régió nagyobb településeinek piacai, valamint ezen közösségek és a nemzetközi tudományos-szakmai közeg között. A megfelelő értékesítési megoldások megtalálása egyrészt csak úgy elképzelhető, hogy megtalálják a helyi terméket előállító közösségek azokat a, főleg városi fórumokat ahol szívesen és kedvezményekkel várják őket, hogy termékeiket a városi piaci árak fölé pozícionálva tudják értékesíteni. Ezek a fórumok létrejöhetnek olyan kapcsolatokon keresztül, amelyek a termelőközösségek és egy-egy helyi bár, vendéglátóhely, vagy épp irodaház között jött létre és áll fenn. Másrészt, a szakmai tapasztalatok terjesztésére és új példák, új praktikák elsajátításához nagyon fontos, ha a kistermelést egyébként nagyon is támogató nemzetközi szakmai közegben is gyakran megjelennek a termelői közösségek.

Veszélyek a helyi gazdaközösségek létrehozói számára

A jó példák összeállítása során észrevettünk több veszélyt is, amelyre a későbbiekben létrehozandó termelői közösségek működtetése során mindenképp fontos reagálni. Ilyen veszélyt jelentenek a kényszerített kollektivizálás rossz történeti tapasztalatai, amelynek során a helyi gazdálkodó, sőt, kisiparosok is megélhették a kényszerített közösködés minden hátrányát, annak előnyeinek szinte teljes hiányával. Jóllehet önmagában az állami munkahelyteremtés alapvetően üdvözlendő körülmény volt, a közösségekben termelők sokkal alacsonyabb munkamorállal rendelkeztek, mint ha önállóként végezték volna tevékenységeiket. Emiatt a kistermelők attitűdjei a termelői és értékesítő közösségek létrehozásával leginkább a bizalmatlansággal leírható. A tapasztalatok alapján erőt és energiát kell abba fektetni, hogy az önálló termelők rájöhessenek: ezekkel a típusú közösségekkel egyénileg, gazdaságilag is nagyon jól tudnak járni, ha a saját energiájukat befektetik.

A konkurencia veszélyei a kistermelők számára

A kistermelői közösségekkel kapcsolatban feltártuk az egyik legfontosabb veszélyt. Jóllehet, a kisvállalkozók, kistermelők sokszor nem gondolnak rá, de a hatalmas globális vállalatok is a konkurenciájukat jelentik, mégpedig egyre inkább. Épp amiatt, hogy felismerték a magas minőségű lokális termékekre való piaci igény megjelenését, ezek a hatalmas vállalatok is előálltak a maguk, kézműves, vagy legalábbis kézművesnek tűnő termékeikkel, amellyel nagy mértékben lehetnek képesek megakadályozni a helyi kistermelők érvényesülését. Ezt a veszélyt leginkább az önazonossággal lehet elhárítani: az akár a városi terekben a portékájukkal megjelenő kistermelők, ha termékeik valóban jó minőségűek, a kicsit is nyitott szemmel járó fogyasztói réteget könnyen meggyőzhetik arról, hogy az ő terméküknél „helyibb”, kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező és minőségibb produktum nem létezik. Ehhez fontos azt a veszélyt is legyőzni, hogy a kistermelői közösségből kilépő, sikeresebb vállalkozók megszakítsanak minden kapcsolatot a korábbi közösségükkel.

A koncepció szerepe a közösségfejlesztésben

Az ajánlásgyűjtemény összeállítása a javaslattételi fázisba érkezett, amely során megállapítottuk a koncepció kialakításának a fontosságát. A kezdeti lépésnek mindenképpen annak kell lennie, hogy megtervezzük, milyen tevékenységi koncepcióban gondolkozunk. Ennek nem feltétlenül kell minden elemét előre meghatározni, hiszen, amint az a példák alapján is egyértelműen kiderült, mind a tevékenységi körök, mind a tevékenységekben résztvevők változhatnak az idő előrehaladtával. Amit viszont mindenképp előre kell kitalálni, az a közösségszervezés konkrét menete és ütemezése. Számba kell venni a felmerülő lehetőségeket, illetve a rendelkezésre álló anyagi, humán és tudásbeli erőforrást annak érdekében, hogy a hiányokat még a munka megkezdése előtt pótolni lehessen. Amint az a példák alapján kiderült számunkra, a helyi-termék kezdeményezések sok esetben hobbiból, vagy egy nagyon apró, pontszerű tevékenységből kezdődnek, de még a legapróbb pontból induló tevékenységeknek is fontos, hogy meghatározzuk a kereteit és legalább a rövid távú céljait.

Hogyan alakítsuk ki a szakmai csapatot?

A vizsgálatok során megállapíthattuk, hogy számos olyan személy található bármelyik vizsgált régióbeli országban a helyi lakók körében, akik nagyon szívesen és lelkesen adnák munkaerejüket a helyi gazdaság megerősítése érdekében létrejött kezdeményezésekhez. A feladatunk „csupán” annyi, hogy megtaláljuk ezeket a szereplőket. A hagyományos kommunikációs formák nem feltétlenül megfelelők ebben az esetben, hanem érdemes a kapcsolati hálónkat felhasználva, hólabda-szerűen olyanokat gyűjteni magunk köré, akik legalább havi rendszerességgel tudják segíteni a kezdeti munkát. A kapcsolathálót, ha – egy meghatározott területen, ahol aktívan szeretnénk tevékenykedni – jellemzően nem áll rendelkezésre, érdemes a helyi döntéshozásban és adminisztrációban vagy civil szervezetekben részt vevőket megkeresni, mert az ő helyi környezetre való rálátásuk alapján minden bizonnyal segítségünkre lehetnek a megfelelő személyek megtalálásában, és a tapasztalatok alapján nagyon szívesen segítenek is a hasonló kezdeményezések létrehozásában.

A piackutatás fontossága

Az általános benyomásokat, illetve a helyi gazdasági-társadalmi viszonyokról esetlegesen elérhető online forrásainkat kiegészítve megállapíthattuk, hogy mindenképp szükséges szakmailag megalapozott, a helyi gazdasági viszonyokra vonatkozó általános piacelemzést készíteni. Ez a tevékenység inkább exploratívabb jellegű, és ilyen minőségében egyáltalán nem igényel nagy szakmai felkészültséget. Elsősorban meg kell határozni azoknak a körét, aki az általunk nagyjából behatárolt területen mezőgazdasági kistermeléssel vagy kézműves tevékenységgel foglalkoznak, és a termelői közösségépítő tevékenységeink számára alapsokaságul szolgálhatnak. Érdemes ezúttal egyelőre nem a potenciális, hanem az aktuális, vagyis a gazdasági tevékenységekkel rendelkező, és a legkisebb volumenben termelő személyekkel foglalkozni. A kistermelőkre, kisvállalkozóra vonatkozóan vannak statisztikai adatok, ám a közösségszervező tevékenység e korai szakaszában érdemesebb inkább a személyes adatfelvételre fókuszálni: beszélgetni olyan árusokkal, akik akár házuk előtt, akár termelői piacokon értékesítik portékáikat.

Újabb javaslat a gazdaközösségek kialakításához

Újabb javaslattal bűvült az ajánlásgyűjteményünk, ezúttal a szervezeti keretekre fókuszálunk. A megismert egyik gyakorlat szerint, akár lelkes önkéntesek, akár egy-egy területen (például egy-egy településen vagy mikrorégióban) meghatározó politikai szereplők (önkormányzat) vagy civil szereplők (helyi nem-kormányzati szervezetek) által kerül kialakításra egy egyesület, szociális szövetkezet vagy alapítvány, amelyek képviselni tudják az adott területen élő helyi termelőket. Érdemes hasonló szervezetben gondolkozni azok számára, akik korábban releváns üzleti tapasztalattal nem rendelkeznek. A másik gyakorlat pedig a fentiekből is következő módon az, amikor már meglévő, forprofit vállalkozások fognak, jórészt saját vállalkozási tevékenységükhöz nagyon is kötődő módon termelői közösségszervezésbe, amellyel szintén egy földrajzilag behatárolt, apró térben (sokszor a települési/kerületi szintet sem éri el) árusítani, vagy kisebb részt termelői tevékenységet végezni szándékozókat igyekeznek összefogni. Amennyiben ilyen vállalkozással rendelkezünk, ez a lehetőség számít a legkézenfekvőbbnek.

Hogyan győzzük le a kulturális tőke hiányosságait?

Úgy tapasztaltuk a jó gyakorlatok elemzése és a készített vizsgálatok során, hogy elsősorban, és a tevékenységünk kezdetén nem feltétlenül a legnagyobb gazdasági bevétellel és termelési volumennel büszkélkedő kistermelőket sikerül majd összefogni, hanem elsősorban azokat, akik mindezidáig saját háztartásuk ellátására, vagy maximum nagyon szűk körben való értékesítésre állítottak elő élelmiszer-, vagy kézműves termékeket. Másrészt, és erre is alapozva, a felkészítésnek arra is vonatkoznia kell, hogy képesek legyenek a vállalkozás vagy szövetkezet gazdasági tevékenységét szabályozó jogszabályi előírásnak megfelelni. Harmadrészt, a későbbiek során a közösség által létrehozott termékcsoportot a legkevésbé minőségi terméke alapján fogja meghatározni a fogyasztók köre. Az oktatási tevékenységek megszervezése az az első pont, ahol valóban nagy szükség van a humántőke bevonására, és ehhez nagy szükség van az összeállított szakmai csapatra.

Mentorációs megoldások

Az ajánlásgyűjtemény összeállításához összefoglaltuk a mentorációval kapcsolatos kérdéseket és tennivalókat. Megállapításra került a projektünkhöz kapcsolódóan, hogy helyi termékkel kapcsolatos oktatói tevékenységek általában csoportos és frontálisabb keretet öltenek. Mindemellett azonban, tekintettel arra, hogy a kistermelők csapattagokká válnak a közösségen belül, velük mindenképp szoros kapcsolatot kell ápolni, olyan szoros kapcsolatot, hogy valódi kollégákká válhassanak a márkaépítésben. Ehhez az oktatási tevékenységet ki kell egészíteni személyes mentorációval, vagyis annak biztosításával, hogy a kistermelők termelési-feldolgozási tevékenységeivel személyesen, a termelés helyszínén is megismerkedhessünk, és visszatérő vendégként támogassuk a termelői tevékenységek minél magasabb szakmai színvonalon és output mellett történő folytatásában. Ennek a személyes, „terepen” történő kapcsolattartásnak kell, hogy integráns elemét képezze a visszatérően biztosított szakmai tanácsadás.

A minőség-ellenőrzés szerepe a helyi termék promócióban

Az új eredmények alapján új elemmel gazdagodott az ajánlásgyűjteményünk: a minőség-ellenőrzés fontosságával. A személyes mentoráció nem csak arra jelent lehetőséget, hogy szoros szakmai, kollegiális viszonyban tarthassuk a kapcsolatot a szakmai team és a termelők között, hanem arra is, hogy megállapíthassuk, hogy a készített termék mikor éri el azt magas minőségű, és magasan piacképes formát, amely formát ideálisnak tarjuk a közösségi márka vonatkozásában. Mindezek mellett annak a biztosítása is szükséges, hogy az ezt a szintet egyszer már elért termék ne veszítse el ezeket az értékeit. Ennek megállapítása a legegyszerűbb eszközökkel, érzékszervi vizsgálattal lehetséges, azonban néhány esetben szükséges lehet a szakmai, laboratóriumi vizsgálatokra is. Ez a legtöbb esetben nem alapkövetelmény a termék eladhatósága szempontjából, de a márka megbízhatósága miatt érdemes a működés megkezdését követően időről-időre elvégezni a szükséges vizsgálatokat.

Arculat és márkaépítés: lehetőségek

A projektünk legfontosabb célja a helyi termékek piacra vitelével kapcsolatos lehetőségek feltárása. A márkaszervezést természetesen megelőzheti néhány „kísérleti” piac szervezése is; ám a márka létrehozására fordított ütemezésben nem kifejezetten érdemes belefogni – noha arra is láthatunk példát, hogy egy létrehozott arculat jött létre mindenféle gazdasági tevékenység híján, és várta a csatlakozókat. A márkára és az egységes kommunikációra azért van szükség, mert tulajdonképpen ez képezi a közösséget nemcsak befelé, vagyis a termelők számára, hanem a fogyasztói réteg felé is. A közösség abban szükséges, hogy a szétaprózódott erőforrásokat egybeforrasztva pozícionálhassa a helyi termékeket a megfelelő helyre a gazdasági rendszerben. Ehhez fontos a közös márka, arculat és kommunikáció, s hogy ebben megjelenjenek a termékek alapvető értékei: a helyi jelleg, a környezeti fenntarthatóság, a magas minőség és a helyi gazdaság támogatásának lehetősége.

Hogyan mobilizáljuk a kistérségi szereplőket?

Az ajánlásgyűjteményünk javaslatcsomagja egymásra épülő elemeket tartalmaz. Ennek kapcsán a legutóbbi vizsgálatok eredményeként megállapíthattuk, hogy mihelyst a megfelelő termékstruktúra, illetve a kistermelők köre kialakulni látszik, illetve létrejött a márkaarculat, eljöhet az idő arra, hogy a szervezet megjelenjen a helyi kommunikációs fórumokon. Noha ennek költségvonzatai is vannak, néhány összefoglaló szórólap már elég lehet arra, hogy a kistérségi szintű terekben megjelenjünk vele. Első lépésként nem feltétlenül a kistérségi gazdasági szervezetek és kereskedelmi fórumokon való megjelenés lehet fontos, hanem legfőképpen az, hogy a térség települései megismerkedhessenek a létrejött új márkákkal: a helyi településvezetés, a helyi civil szervezetek számára, akikkel sok esetben talán már a korábbiakban is jó viszony alakult ki, érdemes bemutatni munkánk első eredményét: a termékportfólió első formájában történő kialakulását, a létrehozott márka arculati elemeit.

A toborzó piacok fontossága

A megfelelő számú termelővel, legyen akár szó mezőgazdasági termékek előállításáról vagy kézművességről, megfelelően széles termékkínálatot lehet biztosítani a márka számára ahhoz, hogy kiegészítve a közös arculattal és kommunikációval, releváns tényezőként tudjon megjelenni a helyi értékesítési fórumokon. Ezeket a fórumokat, piacokat érdemes a további bővülésre is felhasználni. A márka alapvető sikeressége (amit már az is jelez, hogy egységes arculattal értékesíti a termékeit a regionális piacokon) már képes arra, hogy újabb kistermelőket vonzzon be. Itt újra felmerül az oktatás, mentoráció és minőségellenőrzés feladata, amely így egy folyamatosan biztosítandó és rendelkezésre álló szolgáltatássá tudja magát kinőni a közösség szolgáltatási portfólióján belül. Épp ezért érdemes már a kezdeti fázisban a minimális költségigényű, helyi piacokon megjelenni úgy, hogy a felbukkanás konkrét helyszíne mindig más és más: így nagyobb merítéssel rendelkezhetünk a helyi kistermelői réteg vonatkozásában.

A termelői piacok sikeres szervezése

A példák alapján is láthatóvá vált, hogy a márka ismertté válásával, illetve bővülésével párhuzamosan egyre önállóbb módon lehet saját értékesítési fórumokat szervezni. Ezek összességében nagyon sok módon kialakíthatók, ám elsősorban „fizikai” kitelepülésekről van szó. Ezeken a márka egységesen, több árusítóhellyel tud megjelenni. S noha arra is sok gyakorlat volt látható, hogy saját tulajdonú helyeken szerveznek helyi termék piacokat, azokat vagy egy nagyobb helyi eseményre szervezetten lehet megtenni, amikor nagyobb idegenforgalom van, vagy pedig kis idő elteltével, a márka valódi ismertségre való szert tételét követően, mivel az első időszakokban kevésbé lehet építeni arra, hogy nagy tömegek érkeznek pusztán a márka miatt – még akkor is, ha kis körű rajongótáborra már ebben a szakaszban is szert lehet tenni. Egy olyan javaslatot is megfogalmazhattunk, hogy a fenti tevékenységet is meg lehet oldani hatékonyan azáltal, hogy az egyes termelők nem személyesen, hanem egy közös képviselő által jelennek meg termékeikkel a piacokon.

Napjainkban nem nélkülözhető egy jól működő webshop sem

Az online marketingtevékenység megkezdhető a fizikai piacok szervezése előtt is (főleg, ami a reprezentatív felületek, például egy honlap minimális költségen való létrehozása, közösségi oldal, videók megosztása jelent), ám az érdemi médiakampány, illetve webshop létrehozását nem érdemes elsietni, a tapasztalatok alapján, pénzigényessége és részben kockázatai miatt azzal érdemes megvárni azt a stációt, amikor a márka a vásárokon már jól teljesít. Addig, amíg nagy mennyiségű eladható termék nincsen, a nagyobb közönséget megcélzó fórumok létrehozására amúgy sincsen szükség. Ebben a fázisban azonban már többféle online lehetőség közül is választhatunk: a példák kapcsán lehet beszélni webshop létrehozásáról személyes átvétellel vagy akár kiszállítással, folyamatos megrendelői formában, időszakosan visszatérő kiszállítással akár átvételi pontokon, és lehet beszélni az online kapcsolatépítésekről, amelyek gazdasági és szakmai kapcsolatokat is jelenthetnek.

Kapcsolatépítés – kivel és hogyan?

Az újonnan megfogalmazott javaslatokban megállapítást nyert, hogy az aktivizmus során kialakuló kapcsolatokra érdemes hosszú távon is építeni, és olyan tartós együttműködési platformokat kialakítani, amelyek mintegy automatikusan szolgálhatják a termelőközösség sikerességét. Ezekre a megoldásokra is többfajta példa létezik: az egyik ilyen lehet becsatornázni a termékek piacát valamilyen városi szolgáltatásba – akár egy közösségi kocsma keretein belül kialakított termelői piacként, akár más vendéglátó-szolgáltatásba: éttermek konyháihoz eljuttatni a minőségi nyersanyagokat a további felhasználásra, de akár irodai környezetben visszatérő vendégként megjelenni a termékkínálatunkkal. Ezek a stabil értékesítési fórumok kiszámíthatóságot és biztos bevételt teremtenek a kistermelők számára, ráadásul úgy, hogy ha akarják, személyesen nem is kell megjelenniük a piacon; továbbra is foglalkozhatnak azzal, amihez leginkább értenek: minőségi feldolgozott élelmiszer- és kézműves termékek előállításával, amellyel párhuzamosan, közösségükön keresztül érkezik hozzájuk a bevétel.

A továbbképzések fontossága

A javaslatcsomag egymásra épülő lépéseket bemutató fejezetében hangsúlyozásra került az ‘élethosszig tartó tanulás’ kívánalma a helyi termék promóció során. A gyakorlat azt mutatja, hogy érdemes a termeléssel, feldolgozással, értékesítéssel kapcsolatos, a termelők számára szervezett képzésekre nem egyedi felkészülési alkalmakként gondolni. A már tapasztalt termelőknek is folyamatosan meg kell újítani tudásukat, és alkalmazkodni a folyamatosan változó gazdasági környezethez. Ennek érdekében, ha a munkánkat valóban jól akarjuk végezni, és hosszú távon is sikereket akarunk elkönyvelni, frissíteni kell a tudásunkat, akár olyan elemek bevonásával, amelyeket ugyan nem a változó gazdasági környezet kényszerít ki, hanem amelyek más területeken akár már évtizedek óta bevált és piacképes tapasztalatokat jelentenek. Ugyanígy, a szakmai csapat sem maradhat tétlen: folyamatosan tovább kell, hogy képezze magát a legújabb kereskedelmi gyakorlatokról és fogásokról, a folyamatos szakmai továbbfejlődés érdekében.

Hogyan csináljuk a helyi termékek komplex promócióját?

A vizsgálataink során számos olyan esetet láttunk, ami túlmutatott egy-egy márka keretein. Sokkal inkább olyan komplex promóciós megoldások voltak ezek, amelyek a helyi gazdaság egészét átfogták; kezdve az egymás közötti helyi kereskedelemmel, a legszélesebb termék-portfóliók kialakításától, a saját fejlesztésű termékek kialakításáig, a közös helyi pénz bevezetéséig és általában a helyi gazdaság minden elemének a felállításáig. Ez természetesen túlmutat egy-egy, helyi termék-közösségnek a kialakításán, és nem nélkülözheti a helyi gazdasági, politikai és civil szereplők teljes összefogását a közös cél elérése érdekében. Ha önmagában egy-egy szervezet nem is képes egy komplex helyi gazdaságnak, annak minden elemével együtt értelmezett megszervezésével, a sikerének promóciójával és a helyi társadalomban kialakított kapcsolatainak, beágyazottságának kiaknázásával kezdeményezője lehet olyan folyamatoknak, amelyek eredményeként stabil és fenntartható, erős helyi gazdaságok alakulhatnak ki.

Nyújtsunk szakmai visszacsatolást a szakértők számára!

Ajánlásgyűjteményünkben jótanácsként fogalmazhattuk meg, hogy a szakmai visszacsatolásról ne feledkezzenek meg a helyi termék-közösségek. Ez abból a felismerésből származik, hogy szakmai munka sikere egy nem akármilyen küldetés sikere: annak az elképzelésnek a győzelmét jelenti, hogy a tradicionális termelési formák újrafelfedezésével, a helyi hagyományok felelevenítésével és modern körülmények közé való átültetésével képesek lehetünk ökológiailag fenntartható, a társadalmi esélyegyenlőség elmélyítéséhez hozzájárulni képes módon is gazdaságilag versenyképes termékeket előállítani, és azokat a tradicionálistól a legmodernebb körülmények között értékesíteni. Ez a siker a helyi gazdaság sikere, és ezeket az eredményeket épp ezért terjeszteni érdemes a gazdasági és szakmai környezetben, amennyiben szeretnénk érdemben hozzájárulni a gazdaság globális átalakításához. A visszacsatolás ezért nemcsak a közösség számára büszkeséget hozó lehetőség, hanem etikai kötelesség is, legyen akár ez a visszacsatolás a regionális szereplők felé, akár a nemzetközi tudományos közeg felé irányítva.